2441. Ismerjük meg a sodrómolyokat! - 1. rész
A Choristoneura rosaceana és a Pandemis limitata sodrómolyok többek között gyümölcsfákon, rózsabokrokon, fűzfákon, vadcseresznye fákon, galagonyabokrokon, somfákon, és nyárfákon élősködnek.
A Choristoneura rosaceana és a Pandemis limitata sodrómolyok többek között gyümölcsfákon, rózsabokrokon, fűzfákon, vadcseresznye fákon, galagonyabokrokon, somfákon, és nyárfákon élősködnek.
A nyári lárvák megelőzésése érdekében fontos, hogy a fákat már tavasszal bepermetezzük. Ha elmulasztjuk a tavaszi rovarirtást, nyáron több alkalommal is szükség lesz ennek bepótolására (úgy júliusban, mint augusztusban, de valószínűleg szeptemberben is), hogy megvédjük a későn érő gyümölcsöket.
A barackmoly többnyire az őszibarack, a sárgabarack, a nektarin, és a szilvafákon élősködik. Tavasszal a barackmoly lárvák befúrják magukat a friss hajtásokba és rügyekbe, azok hervadását és pusztulását okozva ezáltal.
A barackfa moly a cseresznye, a vadcseresznye, az őszibarack, a sárgabarack, a nektarin, és a szilvafán élősködik. A barackfa molylárvák a földről vagy a föld alól hatolnak a fák kérge alá, nedvet és forgács nyomokat hagyva a fa törzsén a föld felszíne felett.
Az erdei turbolya az ernyősök családjába tartozik. Ez a gyomnövény 30-120 cm hosszú, de elérheti akár a 180 cm-es magasságot is. Nézzük meg, hogy miért kell odafigyelni ezeknek a növényeknek a szaporodására!
A mocsári hibiszkusz egy évelő növény, amit tavasszl és ősszel tőosztással lehet szaporítani. A tőosztás során a növényeket gyökérzetükkel és a talaj felszíne feletti részeikkel együtt több részre osztjuk, majd ezeket külön-külön elültetjük.
Az alma egyik legveszedelmesebb kártevője az almamoly. A hernyók befurakodnak a termésbe, ahol a magvakat is megrágják. Kártétele könnyen felismerhető a befurakodás helyén található vörösesbarnás, fekete ürülékszemcsékről. A gyümölcsök idejekorán lehullanak.
Az Aeschynanthust nem könnyű lakásban gondozni, mivel tavasszal és nyáron állandóan kell permetezni, télen pedig pihentetni 13-15 ˚C-os hőmérsékleten, ritka öntözés mellett. Fontos, hogy jól megvilágított helyre tegyük, és elvirágzás után azonnal vágjuk vissza a szárat. <p>Olvasónk által szemlétetett tünetek egyértelműen túlöntözésre utalnak, sajnos ilyenkor nem sok remény van a gyógyulásra. Mégis javaslom, tegyen egy utolsó kísérletet, lazítsa fel a növény talaját, ami segíti a felesleges vízmennyiség elvezetését.
Elsődleges kérdés, hogy egyszikű vagy kétszikű növények körül szeretné eltávolítani a gyomokat? A ma kapható gyomirtószerek többsége ugyanis növénykultúra-specifikus, vagyis külön kapható pázsit esetén alkalmazandó herbicid, vagy veteményesben stb. használható szer. A szelektivitás célja, hogy csak a gyomokat távolítsuk el a kultúrából. Természetesen kapható ún. totális gyomirtószer is, amely minden növényt elpusztít, de házikerti használata nem javasolt. <p>Azt is kérdés, hogy mekkora felületről van szó. Kisebb kertek esetén a mechanikai gyomirtást javaslom, hiszen ez a legkörnyezetkímélőbb megoldás. <p>Ma már sokféle márkájú gyomirtó vegyszer kapható. Tudatos használat esetén nem nem okoznak kárt a környezetben, melegvérű élőlényekre pedig nem veszélyesek. Gyepben kétszikű gyomok ellen kora tavasztól pl. a Calcurea G granulátum vagy a Keroland gyomradír használható, a használati utasítás szerinti mennyiségben. Veteményesben magról kelő kétszikű gyomok ellen pl. a Metripaz. Gyümölcsösben magról kelő egyszikű gyomok, kétszikű gyomok ellen a Casoron G.
A bonsai-kérdésben javaslom, forduljon egy szakértőhöz. Az Egyetemi Bonsai Club tagjai biztosan szívesen állnak rendelkezésére, ők tudnak igazán tanácsot adni a metszés és az átültetés mikéntjével kapcsolatban. <p>A sárgulásra vonatkozó kérdésére talán én is tudok válaszolni. Amennyiben az alsó levelek sárgulnak, majd lehullanak, a legvalószínűbb ok a túlöntözés vagy a hideg huzat lehet. Ha a felső, egészséges levelek sárgulnak, ezt a mészkerülő növények földjében levő Ca vagy az öntözéshez használt kemény víz okozhatja.