2776. Mit kell tudni az agávé nektárakról? - 2. rész
A finomított fruktóz oly gyakori édesítőszerként való felhasználásának oka nagyon egyszerű: rendkívül olcsó az előállítása.
A finomított fruktóz oly gyakori édesítőszerként való felhasználásának oka nagyon egyszerű: rendkívül olcsó az előállítása.
Manapság a magas fruktóztartalmú agave szirupot elsősorban két cég gyártja: a Nekulti és az Iidea. Nézzük, hogy hogyan is működik az agave nektár értékesítése.
Nézzük milyen káros hatása lehet az agave nektár édesítőszernek, amennyiben sokat használunk belőle.
Az olyan új édesítőszerek, mint az agave szirup (finomított fruktóz), azért készültek, hogy profitot hozzanak, nem azért, hogy elősegítsék az egészséges táplálkozást.
Vörös, fehér, száraz vagy édes a bor, szinte mindegy, fontos, hogy ott legyünk és találkozzunk! Mosolyogva koccintsuk egymás és a magunk egészségére, és büszkék legyünk nemzeti kincseinkre! Együtt lesz itt minden: hagyomány, zene, tánc, költészet és természetesen a mindent átölelő bor. Szarka Gyulának, a Ghymes frontemberének szavait kölcsönözve hívunk mindenkit a Budavári Borfesztiválra.
Az utóbbi évek felfedezettje a díszkáposzta, amelytől először magam is idegenkedtem, de mára megváltozott a véleményem róla, szerintem nagyon vicces növény és jól bírja a téli fagyokat is.
Az egyik legnépszerűbb és legkönnyebben termeszthető faj a sokvirágú jázmin, a következő két cikkből minden kiderül róla!
A viszvirágnak (Hoya sp.) valóban nagyon erős illata lehet, amit főleg éjszaka lehet érezni. A virág illata nem mérgező, kisgyerek is aludhat vele egy szobában, persze ez nem vonatkozik arra, hogy a szép virágok meg is ehetők, az okozhat mérgezési tüneteket.
A hibiszkuszt valószínű, hogy az üvegházi molytetű vagy köznapi nevén a liszteske támadta meg. Az állat kizárólag a levél fonákán található meg, ott szívogatja a növény nedveit. Erős fertőzés esetén molytetvek elleni (pl. piretrin hatóanyagú)készítménnyel lehet védekezni.<p>Egyéb megelőzési ötlet és gyógymód a liszteske ellen, a mellékelt cikkben olvasható.
Magyarország nagy részén a meszes talaj a jellemző, inkább csak Nyugat-Magyarországon fordul elő savanyú talaj, ami az áfonya termesztéséhez is szükséges. Ahhoz, hogy pontosabb leírást kapjunk, mindenképp talajvizsgálatot kell végezni, amelyet a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomások végzik.