281. Kutatók éjszakája 2017 - A vulkánkísérletektől a szabadulószobáig
A vulkánkísérletektől a szabadulószobáig és több mint 40 növényekkel kapcsolatos különleges program várja az érdeklődőket az idei Kutatók éjszakáján pénteken.
A vulkánkísérletektől a szabadulószobáig és több mint 40 növényekkel kapcsolatos különleges program várja az érdeklődőket az idei Kutatók éjszakáján pénteken.
Idén először, hagyományteremtő szándékkal indít szavazást az év gyümölcsfajtájáról a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN). A szavazás célja, hogy a magyar fajták szaporításával és forgalmazásával foglalkozó cég felhívja a figyelmet a kevésbé ismert őshonos gyümölcsfajtákra.
Szeptember vége-október eleje ismét fontos vetési időszak a konyhakertben. Ilyenkor kerülnek föld alá az áttelelő magok, hagymák. Lássuk, mit vethetünk most?
Január 6-án, Vízkereszt környékén a legtöbben kidobják a karácsonyfát, pedig a pompázatos szobadísz nem csak a szemétre kerülhet!
Nagyszüleink gyümölcsösének nagy múltú fajtája, a fekete tányéralma lett az Év gyümölcsfajtája. Az MKSZN által tavaly hagyományteremtő szándékkal indított szavazáson két különleges fajta, a Fekete berkenye és a Pipacs1 meggy mellett indult az az ősrégi magyar alma, amely idén a vállalat lakossági programjának központi elemévé vált.
A növény pontos neve Pandanus tectorius (syn: Pandanus veitchii), kissé helytelen magyar elnevezéssel csavarpálma (nincs köze a pálmafélékhez, csupán a nevének...). Nagyon szívós növény, a sötétebb lakásban is szépen fejlődik. Párás és árnyékos helyen kell tartani, de a száraz levegőt is igen jól viseli. Szereti a nedves talajt, de azért a cserépalátétben ne álljon folyamatosan a víz. Gyökérrothadásra nem túl érzékeny. Az alsó levelek száradásának a tápanyaghiány az oka, a barna apró folt pedig egy korábbi fizikai sérülés. Szaporítása nagyon egyszerű, az említett hajtást éles késsel levágva vagy letörve könnyen meggyökeresedik a vízben, vagy közvetlenül homokos tőzegbe (vagy bolti zacskós egységföldbe) dugványozva is.
Kérhetnék egy képet? Így nehéz eldönteni, mi a baj okozója. A mézgásodást okozhatja a magas talajvíz, a talaj magas mésztartalma, a tavaszi fagy, de lehet akár vírusbetegség, gombabetegség, sőt rovarkártétel is. A sok gyümölcsfa elhalását okozó betegség hirtelen, 5-10 éves fákon szokott megjelenni. Száradásos, gutaütéses, mézgaváladékos részek jelennek meg a gyümölcsfa vesszején, ágán, sőt a törzsön is. A meggyfákat, a kajszifákat, a cseresznye és szilvafákat a monília veszélyezteti. Ha metszünk, különösen csonthéjas gyümölcsfáknál, már az egy centiméter körüli átmérőjű metszési sebeket is sebkezelő anyaggal kell lefedni. A gyümölcsfák réztartalmú szerekkel végzett lemosó permetezése segít megelőzni a fertőzést.
Érdemes lenne alaposan visszavágni a fát, és ha kihajt, akkor még él, ha nem, sajnos új gondozni való fát kell választani. Gratulálok, a kislánya csodálatos, nagyon szép dolog, hogy gondozza azokat a fákat, amiről már lemondtak mások.
Monilínia fructigena és laxa (Mindkét kórokozó rothadást (repedés, jégverés után) okoz, a laxa veszélyesebb, főleg virágzáskor, ha csapadékos-ködös az idő.) Védekezés: rügypattanás előtt rézszulfátos lemosás. Ez már késő, ezért a fertőzött ágat meg kell semmisíteni. Alkalmasak a ciprodinil, kaptán, vinklozolin, iprodion, hatóanyagú és a réztartalmú szerek. A kezelést a virágzás idején és az elvirágzáskor alkalmazzuk. Ha a virágzás folyamán megváltozik az időjárás, egyszer végezzünk kezelést. A termések rothadása ellen csak kivételesen alkalmazzunk kezelést azokon a területeken, ahol a fertőzés a fogékony fajtáknál rendszeresen előfordul, és mindenekelőtt, ha a termések tömegesen károsodnak (jégverés), 4 esetleg 2 héttel a szüret előtt. Növényvédő szerek: Topas 100 EC, Tiosol, Systhane Duplo, Penncozeb DG (Plus), Nordox 75 WG, Dithane M-45, Bordóimix DG.
A totális gyomirtó szerek közül mindegyiket lehet használni, amúgy a flakonon rá van írva, hogy lehet egy erdészeti gyomirtásban használni. De ha nem akarja vegyszerekkel szennyezni környezetét akkor javaslom a kapálást!