2871. Komposztálás: rengeteget lehet vele spórolni
A komposztládában tartjuk a komposzthalmot, ez egyrészt jobban mutat, másrészt megakadályozza, hogy a komposzt kiömöljön, vagy szétfújja a szél az udvaron.
A komposztládában tartjuk a komposzthalmot, ez egyrészt jobban mutat, másrészt megakadályozza, hogy a komposzt kiömöljön, vagy szétfújja a szél az udvaron.
A baromfiágazaton belül a tojástermelés a csatlakozás vesztese lett, a teljes magyar tojástermelés 20%-kal csökkent. Az év első nyolc hónapjában a tavalyihoz képest 615 ezer tojójércével kevesebbet telepítettek le, így annak összlétszáma jelenleg csak 2265 ezer. Ez 1200 ezerrel kevesebb, mint az utolsó békeévnek tekinthető 2004, a csatlakozás évében volt, amikor 3.475 ezer jércét telepítettek le ebben az időszakban. Már csak 65%-os a tojáságazat. Mit hoz a jövő?
Nem számít, mennyire vagyunk aprólékosak a téli komposzthalom megfelelő kiépítésében, hideg időben nem fog sokminden történni.
Nézzük, hogyan készül ez a különleges limonádé, amelynek fenséges íze biztosan magával ragad mindenkit.
Hányszor hallottuk, vagy használtuk ezt a kifejezést? Nos, a kerti holdviola, ez a különleges dísznövény azt bizonyítja, hogy a címben feltett kérdésre igennel is válaszolhatunk.
Egyszerű megoldás lenne néhány magoncot kiemelni az erdőből, de mélyre hatoló gyökérzete miatt ez nem biztos, hogy sikerülni fog. Ha késő ősszel az érett terméseket megtisztítja, és kb. 3-4 cm mélyre elveti oda, ahol a bokrokat szeretné, nagyobb eséllyel várhatunk eredményt. A tavasz és a nyár folyamán locsolja rendszeresen. A túl sűrűn kelő növényeket ritkítsa meg.
Kedves Novák Róbert! 1. A szelídgesztenye (Castana sativa) nem különösebben érzékeny a talaj PH értékére, persze a szélsőséges értékeket nem bírja, de ez sok növényről elmondható. 2. Az ültető gödörbe én nagyon ajánlom a komposztált marhatrágyát! Nagyon meghálálja idővel! 3. Az endotiás kéregelhalás (Endothia parasitica [Murr.] Anders.) a gesztenye legsúlyosabb betegsége. A kórokozó a gesztenyefa ágait és törzsét fertőzi, a háncsot és a kambiumot pusztítja. Narancsvörös termőképletei a kérget áttörve fejlődnek ki. A fertőzések sérüléseken, de a villás ágelágázások kéreggyűrődéseiben minden látható sérülés nélkül is kialakulhatnak. A betegséget a fák koronájában a nyár folyamán elszáradt lombos ágak jelzik. Ezeken a száradt lomb a tél folyamán is rajtamarad. A betegség többnyire az idősebb ágakban és a törzsön lefelé terjed. A fertőzött részek fölött a fatest szárad, a kéreg repedezik és a korona pusztul. A fertőzés helye alatt erőteljes hajtások törnek ki. Ezek a lefelé terjedő kórokozónak legtöbbször már a következő évben áldozatul esnek, és az erdőállományokban vagy szórványban álló beteg gesztenyefák a száraz, seprűsödő ágaikkal jellegzetes képet mutatnak.
Üdvözlöm! A képen egy rózsameténg (Catharanthus roseus) látható.
Üdvözlöm! Igen, lehet! Tavasszal kell elvetni, amit egy cserépbe javaslok és mikor már 30-50 cm-es a növény, akkor lehet kiültetni a helyére. A szabadföldbe is szokták vetni, de ez így biztosabb módszer.
Üdvözlöm! Sajnos pár éve megjelent nálunk ez az invazív állat, ami nagy pusztítást tud végezni! Hatékony szer az Actara és a Mospilan. A kezelést hetente kell végezni, összesen 4-5 ször! A tél végén (februári enyhébb napokon) Agrollal kell permetezni, mert ez az olajos szer elpusztítja a petéket.