Keresett kifejezés: “Szil”

Cikkek (528)

A TOPSIN (tiofanát-metil) felszívódó, szisztémikus hatású hatóanyag mely, hatékonyan alkalmazható a lisztharmat, monilia, szklerotinia, botritisz ellen.

Részletek

307. Idén a monília áll nyerésre

A hűvös, havas, csapadékos áprilisban a gyümölcsösben kárt tevő gombák remekül érzik magukat. A legfontosabbak: a monília, tafrina és a varasodás.

Részletek

308. A legkedveltebb hazai kirándulóhelyek

A Megyer-hegyi tengerszem és az ipolytarnóci ősmaradványos volt a legkedveltebb hazai kirándulóhely az elmúlt egy évben, tavasszal azonban a bükki időszakos gejzírekre és a rododendronos Jeli Arborétumra kíváncsiak a legtöbben.

Részletek

309. Barátságos edénykertek a balkonon

Egyre többen vállalkoznak arra, hogy ne csak a lakáson belül, hanem azon kívül is minél több zölddel vegyék körbe magukat.

Részletek

310. Őszibarack és kajszi, imádni való gyümölcsök!

Kevés olyan barátom van, aki ne imádná a kajszit és az őszibarackot! Nem tudatosan eszik, szimplán kedvelik az ízét. Pedig hihetetlenül hosszú a jótékony hatásaikról szóló lista, szemezgessünk belőle párat!

Részletek

Édenkertész (106)

46. Hogyan kell a makadámdió magját csíráztatni?

Érdemes a magot csíráztatás előtt vízbe áztatni, ez felgyorsítja kissé a folyamatot. A külső kemény héjat érdemes megkarcolni, bemetszeni, viszont így a gomba- vagy más fertőzés veszélye is felléphet, ezért érdemes steril (nem más növény vagy kertjünk földjét felhasználni) virágföldet használni. Általában azt szokták tanácsolni a magok elültetésekor, hogy a magot úgy ültessük el, hogy a csírakapu vízszintes helyzetben legyen. Növekedési problémák léphetnek fel, ha helytelenül helyezzük el a magokat. Továbbá ügyeljünk arra is, hogy a csírázáskor a növény ne ütközzön semmilyen akadályba (kő, más szilárdabb anyag), ami megakadályozhatná a növekedését. A magokat nem szabad sokáig tárolni, mivel 3 hónap után a csírázó képességük drasztikusan csökkenésnek indul. A csírázási idő nagyon változó: 1-5 hónap.

Részletek

47. Mit jelent az, hogy a gyökereztetéskor az alap faj fog nőni belőle?

Kedves Balázs Béla! Igen, oltatlan. Minden növény esetében - amit oltással, szemzéssel szaporítanak - mindig van egy alapfaj, ezt nevezik alanynak, és ebbe helyezik a fajtát. A fajta kifejezés a természetben nem létezik, minden fajtát, legyen az állat, vagy növény egytől-egyig az ember hozta létre. Jó példa erre a rózsa, vagy akár az őszibarack. Ilyen növény nincs is, hanem mandula fára oltják a barack fajtát és abból lesz különböző méretű, ízű, tenyészidejű stb. Ezeket a tulajdonságokat az emberek ruházzák fel. Az oltás és szemzés két különböző dolog! Az oltásnál (aminek sok módszere van) két fás részt "illesztenek" össze, a szemzésnél (pl. a rózsáknál) egy fiatal alanyra szó szerint 1 db szemet behelyeznek a börszövet alá, majd viasszal, vagy rafiával rögzítik és onnan az a szem fog nőni, a kertésznek arra kell törekedni, hogy az maradjon domináns. Nagyon vicces az amikor egy díszszilva például két oldala különböző színű. Láttam már olyat, hogy jobb oldalon zöld, a bal oldalon vörös volt a lomb! A sok kérdésére pedig szívesen válaszolok, hiszen ezért vagyunk! Az olajfát egyébként ritkán szaporítják magról, szinte mindig dugványról. Ha viszont az oltott részekből van a dugvány, akkor az is az a fajta lesz, mert a dugványozás nagy előnye (minden növény esetében), hogy a fajta azonosság garantálható, mivel ugyanannyi kromoszóma szám lesz a dugványban, mint az anya növényben, tehát ez vegetatív szaporítási mód, hasonlóan a tőosztáshoz, bújtáshoz és sarjadzáshoz. A magvetés pedig generatív módja a szaporodásnak, tehát ott azért olyan változatos például az árvácska, ami ráadásul egy hibrid! A latin nevekben a "X" minden esetben a hibridet jelenti! Az árvávska latin neve: Viola X wittrokiana. A díszcsalán: Coleus X hybridus, de itt a "hybridus" szócska is a végtelen variabilitást jelenti! Kapcsolódó cikkek: Gyümölcsfák szemzése lépésről-lépésre kezdőknek Gyümölcsfák szemzésének tavaszi munkálatai (képek lépésről-lépésre) Csodagyümölcsös: 57 fán 300 gyümölcsfajta

Részletek

48. Leylandi ciprusainkat túl közel ültettük a kertítéshez, fognak-e nőni a betontáblázat miatt?

Kedves Kerttulajdonos! Az ültetési távolság valóban nagyon kevés. Ilyenkor előfordulhat, hogy később az erős oldalgyökerek "megemelik" a kerítés lábazatát. Javaslom, hogy tavasszal minden irányból, egyformán vágja vissza az oldalhajtásokat kb. a felére. Ezt minden évben megismételve sűrű szerkezetű, keskeny sövényt fog kapni, amely - ha a növények oldalt már összeértek - sövénynyíróval vágható.

Részletek

49. Frissen ültetett gyümölcsfáinknak nem kellene már hajtaniuk, mi lehet a gond?

Üdvözlöm! A válaszom: de! A gyümölcsfák már lassan el is virágoznak, de ha rugalmasak a vesszők, tehát nem törnek el hajlításra, akkor még élő szövetek vannak a fában, tehát él. Ha esetleg az ágak reccsenve törnek, akkor elpusztultak és cserére szorulnak!

Részletek

50. Tavasszak ültetett datolyaszilvafám kérge meghasadt, alatta pedig meg van feketedve. Mi a baj vele?

Tisztelt Vasvári Tibor! Szeretném kérni, hogy képet csatoljon a problémáról. A lekezelés semmiképp sem árt, főleg, ha valahol meg lett bontva a kéreg. Köszönettel: Növényorvos

Részletek