Keresett kifejezés: “cserje”

Cikkek (556)

Az egyre több utcát meglátogató és megszépítő Virágzó Zugló Programja ez alkalommal a Bosnyák utca 69. szám alatt állt meg. Az utcafront megszépítése itt is látványosra sikeredett!

Részletek

317. Virágzó Zugló 2011 - Szentmihályi út 33.

A Virágzó Zugló 2011 programja immáron második alkalommal látogatta meg a Szentmihályi út vidékét; ezúttal 30 házszámmal arrébb szépítették meg az utcafrontot. A munkában gyermekek-nyugdíjasok egyaránt kivették a részüket!

Részletek

318. A gyógyító zsálya (Salvia officinalis): ennyi mindenre jó

A zsálya (Salvia officinalis) az egyik legrégebbi gyógynövény. Ezt bizonyítja latin neve, hiszen a ’salvia’ jelentése gyógyítani. Az ókori görögök és rómaiak a rozmaringgal együtt húsok tartósítására használták, az akkori gyógyászatban főleg izzadásgátlóként alkalmazták. Dél- és Közép-Európában a középkor elejétől termesztették a kertekben fűszer- és gyógynövényként.

Részletek

319. Virágzó Zugló 2011 - Kövér Lajos utca 30.

Az egyre nagyobb sikernek számító Virágzó Zugló 2011 Programja újabb és újabb utcafrontok arculatát változtatja meg. Következzen a Kövér Lajos utca 30. alatt zajló munkálatok rövid összefoglalója!

Részletek

320. Virágzó Zugló 2011 - Füredi utca 5/b

A Virágzó Zugló Programja továbbra is folytatódik. Ahogy közeledünk a nyár vége felé, az előkertekbe elültetendő egynyári növények helyett most már inkább díszcserjéket és évelő növényeket érdemes ültetni. Lássuk, mi történt a Füredi utca 5/b szám alatt.

Részletek

Édenkertész (206)

51. Vettem egy goji bogyó, lícium cserjét. A levelein fehér penész-szerű foltok jelentek meg, kell-e permetezni, és egyáltalán hogyan kell gondozni?

A 2.-3. évben már terem. Bármilyen talajon megél. Nem kell trágyázni, tápoldatozni! Ha idősebb a növény, ritkítani kell, ezzel serkenthetjük a növekedését. Teljesen télálló! Szereti a félárnyékot. Szaporítása dugványról, vagy magvetéssel történik. Gyümölcsei augusztus- szeptember körül érnek be. Inkább aszalva ajánlott a fogyasztása. Fantasztikus mennyiségű vitamint tartalmaz. A leveleit mossa le szappanos vízzel.

Részletek

52. Létezik-e olyan tuja fajta, amelyiknek a végső magassága nem éri el a 3 métert, és sövénynek is alkalmas?

Tudomásom szerint a telekhatártól való 3 méteres ültetési távolság a fákra vonatkozik. A cserjékre, sövényekre 1,2 méter az előírás. Érdemes a helyi szabályozást is megismerni, esetenként a helyi előírások eltérnek az országos szabályoktól. Léteznek tujafélék, melyek nem fa alkaltúak, hanem bokorszerűek, széles, lapos lombot képeznek. Ültetésnél nagyobb tőtávolságot kell ezért tartani. Tiszafa-félék is lassan nőnek és örökzöldek, szintén alkalmasak sövény kialakítására. Kertészeti árudákban érdemes körülnézni, ott sokféle tuja egymás mellett megtekinthető, összehasonlítható.

Részletek

53. A smaragd tuják fának vagy cserjének minősülnek? A hatóság oszlopos tujáinkat 1,2 méterre a határvonaltól szabálytalannak minősítette

Erre a kifejezetten jogi problémára nem tudok megnyugtató választ adni. Tudomásom szerint a helyi építési szabályzat, mely az országos építési szabályzaton alapul, a kötelező. A helyi szabályzatot érdemes tanulmányozni. Erre hivatkoztam a korábbi levelemben is. Ha a helyi szabályozás erre nem tér ki, a szokásjog lehet a mérvadó. A tujasorral szemben nem a növényfal lehet a kifogás, hanem annak magassága. Az építési szabályzat által maximalizált épített kerítés magasságát ne haladja meg a tuják magassága, akkor nem szabálytalan. Ez utcai frontnál, úgy tudom, legfeljebb 2,5 méter, oldalsó (belső) kerítésnél 1,8-2,0 méter, ha a helyi szabályzat másképp nem írja elő. A tujaféléket általában cserjének tekintik, legalább is, amikor árusítják. Viszont 6-10 méter magasra is megnőnek egyedei, ekkor már természetesen fának minősülnek. Méretük, magasságuk a mérvadó, nem az alakjuk. A tuják metszhetők, alakíthatók, nem sínylik meg. Formázott sövény is kialakítható belőle.

Részletek

54.

Az aranyeső (Laburnum) a magyar nevét aranysárga, lecsüngő fürtvirágzatáról kapta. Két faj tartozik ide: a havasi aranyeső (Laburnum alpinum) és a közönséges aranyeső (Laburnum anagyroides). Kerti növényként általában az ezek keresztezésével kapott hibridet, a hosszúfürtű aranyesőt (Laburnum × watereri) ültetik. Az aranyvessző (Solidago) – más nevein aranyos istápfű, mezei aranyos vessző, veres gyűrűfű. Ismert gyógynövény, élénksárga virágai miatt viszont főleg dísznövénynek termesztik. Aranyfa (Forsythia viridissima) amit a legtöbbet láthatunk: vesszőinek hosszában olyan bőségesen hozza aranyszínű virágait, hogy az egész bokor szinte vakít a napsütésben. Az aranyfa virágzik a legkorábban, és ezért a kertekben nagyon népszerű, széles körben ismert és elterjedt cserje.

Részletek

55. Szeretném megkérdezni, hogy ez a számomra ismeretlen növény virágzik-e?

A képen látható növény egy veronikacserje - Hebe sp. - kistermetű, örökzöld cserje. Nyáron virágzik a levelek hónaljában: apró, fehér füzérekben nyílik. Ehhez humuszos, üde talajt, tűző naptól védelmet, télen pedig - extrém hideg esetén - fagyvédelmet igényel. Maximum 50-100 cm magasra nő, ezért ideális sziklakertbe, kőedénybe.

Részletek