3226. Valóban szükséges a gyep/pázsit?
Vizsgáljunk meg néhány olyan helyzetet és szempontot amelyekben a hagyományos gyep nem a legmegfelelőbb választás a háztulajdonos számára, és nézzük meg milyen alternatívák állnak még a rendelkezésére?
Vizsgáljunk meg néhány olyan helyzetet és szempontot amelyekben a hagyományos gyep nem a legmegfelelőbb választás a háztulajdonos számára, és nézzük meg milyen alternatívák állnak még a rendelkezésére?
Az agroüzemanyagok (biodízel, bioetanol) és bioenergia-hordozók iránti növekvő kereslet kielégítése nem járhat együtt azzal, hogy a biológiai sokféleség szempontjából értékes területeket intenzív művelésbe vonjuk.
Gyakran találkozni meghökkentő struktúrájú épületekkel, de hogy belső udvarokkal? A következőkben egy 21. századi belső udvar szerkezetet mutatunk be, érdemes megnézni!
"Bárcsak ne vetettem volna el, most meg már meg sem tudok szabadulni tőle!" Talán voltunk már mi is hasonló helyzetben, ezért a következőkben bemutatunk néhány olyan növényt, amellyel jobb, ha vigyázunk, különben könnyen meggyűlhet a bajunk velük!
Ki az, akinek a növényeit soha semmilyen kártevő vagy fertőzés nem támadta még meg? Nem valószínű, hogy sokan lennének, éppen ezért a következőkben néhány tippet mutatunk be a baktérium és gombák okozta fertőzések megelőzésére és megfékezésére.
Az elhalt pajzstetvek vázai egy idő után lepotyognak a fáról. Ha érintésre könnyen leperegnek, akkor valószínű sikeres volt a permetezés. Ha a környéken nincs kecskerágó és rendszeresen védekezik a pajzstetű ellen természetesen van esély a sikerre, de rendszeres odafigyelést igényel. A pajzstetvek ellen mindig több lépcsőben kell védekeznünk: fontos a tél végi olajos lemosó permetezés, majd rajzáskor kitinszintézis gátló szerekkel, illetve a fent említett cikkben leírt szerekkel lehet ellenük védekezni.
Az ön képe mellé próbáltam keresni egy hasonlót, ha ilyet látott a Londoni kertben akkor az Araucaria araucana - Araukária vagy Csilei fenyő. Dél-Amerikából származik, kimondottan igényes fenyőféle. Magja a helyiek egyik eledele volt. Egyike a máig élő "őskövületeinknek". A Kertészeti Egyetem Budai Arborétumában is ültettek egy példányát, de ott sem bírta sokáig, de a Fővárosi Állatkertben él két példánya.
Ez egy kolumbia származású dísznövény, a neve csodás peremvirág (Kohleria amabilis). Szép virágain kívül érdekessége, hogy a téli hónapokban a növény föld feletti része elpusztuk. Ekkor a cserepet hűvösre kell helyezni, s hogy ne száradjon ki a teljesen, talaját ritkán locsolni is kell. Tavasszal kell új cserépbe és friss földbe ültetni. Napfényes helyet és a mérsékelt öntözést kedveli.
Metszést legjobb kora tavasszal, a növény életfunkcióinak megindulása után kezdeni. Ilyenkor gyorsab beheged a növényen ejtett seb és az előző éves beteg gallyak, elfagyott ágak jól láthatók, könnyen el tudjuk távolítani. Természetesen az 1-2 éves fiatal fácskák a koronakialakítás fázisában a metszés nagyobb szakértelmet igényel, de ekkor sem okozhatja a növények pusztulását.<p> Bővebben olvashat a metszésről alábbi cikkeinkben:
A szamócát több fajta gombás betegség is megtámadja, melyek a levélen foltosodást, a termésen rohadást idézhetnek elő. Egészségesebb példányokból érdemes lenne áttelepíteni egy adagot a kert másik felébe és tavasztól permeteszni. <p> Bővebben a szamócáról és betegségeiről az alábbi cikkekben olvashat: