341. Nehéz a dolgunk, ha meg akarjuk védeni növényeinket!
Az esőtől gyorsan híznak a növények, a növényi szövetekben felhígulnak a felszívódó készítmények, a kontaktak pedig lemosódnak. Mi a teendő ilyen helyzetben?
Az esőtől gyorsan híznak a növények, a növényi szövetekben felhígulnak a felszívódó készítmények, a kontaktak pedig lemosódnak. Mi a teendő ilyen helyzetben?
Hajrá MAGYAROK! Még elkészíthetjük a Magyar-Belga meccsre ezt az egyszerű pálcikás jégkrémet!
Savanykás gyümölcsből édes, fagyos desszert. Nem is kívánunk mást a nagy nyári forróságban. Ráadásul az egres nem nagyon fogy a kertből. Hátha ezt megeszik a gyerekek is... Recept és piaci árak 2016. 27. hét.
Úgy tűnik, hogy a gyümölcsmolyok és a gombák „beálltak a megszokott szintre”. Továbbra is a lisztharmat vezeti a kórokozók sorát, szőlőben néhol már 100%-os a fürtkár. Növényvédelmi előrejelzés 2016. július 11.
Most tudjuk megelőzni a jövő évi fertőzést több gyümölcsfa betegség és kártevő esetében is, ha tudjuk mi a teendőnk. Az alma, a csonthéjasok, a mogyoró és a dió aktuális növényvédelmi munkái következnek.
Érdemes a magot csíráztatás előtt vízbe áztatni, ez felgyorsítja kissé a folyamatot. A külső kemény héjat érdemes megkarcolni, bemetszeni, viszont így a gomba- vagy más fertőzés veszélye is felléphet, ezért érdemes steril (nem más növény vagy kertjünk földjét felhasználni) virágföldet használni. Általában azt szokták tanácsolni a magok elültetésekor, hogy a magot úgy ültessük el, hogy a csírakapu vízszintes helyzetben legyen. Növekedési problémák léphetnek fel, ha helytelenül helyezzük el a magokat. Továbbá ügyeljünk arra is, hogy a csírázáskor a növény ne ütközzön semmilyen akadályba (kő, más szilárdabb anyag), ami megakadályozhatná a növekedését. A magokat nem szabad sokáig tárolni, mivel 3 hónap után a csírázó képességük drasztikusan csökkenésnek indul. A csírázási idő nagyon változó: 1-5 hónap.
Kedves Balázs Béla! Igen, oltatlan. Minden növény esetében - amit oltással, szemzéssel szaporítanak - mindig van egy alapfaj, ezt nevezik alanynak, és ebbe helyezik a fajtát. A fajta kifejezés a természetben nem létezik, minden fajtát, legyen az állat, vagy növény egytől-egyig az ember hozta létre. Jó példa erre a rózsa, vagy akár az őszibarack. Ilyen növény nincs is, hanem mandula fára oltják a barack fajtát és abból lesz különböző méretű, ízű, tenyészidejű stb. Ezeket a tulajdonságokat az emberek ruházzák fel. Az oltás és szemzés két különböző dolog! Az oltásnál (aminek sok módszere van) két fás részt "illesztenek" össze, a szemzésnél (pl. a rózsáknál) egy fiatal alanyra szó szerint 1 db szemet behelyeznek a börszövet alá, majd viasszal, vagy rafiával rögzítik és onnan az a szem fog nőni, a kertésznek arra kell törekedni, hogy az maradjon domináns. Nagyon vicces az amikor egy díszszilva például két oldala különböző színű. Láttam már olyat, hogy jobb oldalon zöld, a bal oldalon vörös volt a lomb! A sok kérdésére pedig szívesen válaszolok, hiszen ezért vagyunk! Az olajfát egyébként ritkán szaporítják magról, szinte mindig dugványról. Ha viszont az oltott részekből van a dugvány, akkor az is az a fajta lesz, mert a dugványozás nagy előnye (minden növény esetében), hogy a fajta azonosság garantálható, mivel ugyanannyi kromoszóma szám lesz a dugványban, mint az anya növényben, tehát ez vegetatív szaporítási mód, hasonlóan a tőosztáshoz, bújtáshoz és sarjadzáshoz. A magvetés pedig generatív módja a szaporodásnak, tehát ott azért olyan változatos például az árvácska, ami ráadásul egy hibrid! A latin nevekben a "X" minden esetben a hibridet jelenti! Az árvávska latin neve: Viola X wittrokiana. A díszcsalán: Coleus X hybridus, de itt a "hybridus" szócska is a végtelen variabilitást jelenti! Kapcsolódó cikkek: Gyümölcsfák szemzése lépésről-lépésre kezdőknek Gyümölcsfák szemzésének tavaszi munkálatai (képek lépésről-lépésre) Csodagyümölcsös: 57 fán 300 gyümölcsfajta
Kedves Kerttulajdonos! Az ültetési távolság valóban nagyon kevés. Ilyenkor előfordulhat, hogy később az erős oldalgyökerek "megemelik" a kerítés lábazatát. Javaslom, hogy tavasszal minden irányból, egyformán vágja vissza az oldalhajtásokat kb. a felére. Ezt minden évben megismételve sűrű szerkezetű, keskeny sövényt fog kapni, amely - ha a növények oldalt már összeértek - sövénynyíróval vágható.
Üdvözlöm! A válaszom: de! A gyümölcsfák már lassan el is virágoznak, de ha rugalmasak a vesszők, tehát nem törnek el hajlításra, akkor még élő szövetek vannak a fában, tehát él. Ha esetleg az ágak reccsenve törnek, akkor elpusztultak és cserére szorulnak!
Tisztelt Vasvári Tibor! Szeretném kérni, hogy képet csatoljon a problémáról. A lekezelés semmiképp sem árt, főleg, ha valahol meg lett bontva a kéreg. Köszönettel: Növényorvos