3501. Az esővíz szűrésének fortélyai
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
Sorozatunkban a gyík után a sünt mutatjuk be, amely azért hasznos, mert megeszi a káros rovarokat. Ezért még azt is elnézzük neki, hogy ezzel együtt sok hasznos állatot is elfogyaszt. Gyerekkoromban még sündisznónak neveztük, de ez az elnevezés nem tudományos.
A mozgó víz életet visz a kerti tóba. Viszonylag kicsi műszaki háttérrel akár utólag, a már régen elkészült tavunkon is elvégezhetünk néhány, a vízmozgatáshoz szükséges változtatást.
Hozzávalók: 375 g liszt, 1 tasak szárított élesztő, 1 db tojás + 1 tojássárgája, 100 g vaj, só, 80 g cukor, 300 ml tej, 50 g marcipán (pótolhatjuk 2 evőkanál mandulával és mandula aromával), 75 g mák, 10 g keményítő, 750 g szilva, 4 evőkanál méz.
Néhány éve egyre feltűnőbb park- és díszfáinkon, gyümölcsfákon és lágyszárú növényeinken legelésző, apró lepkeszerű állatka, az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa). Magyarországon 2004-ben figyelték meg először, azóta egyre gyakrabban találkozni vele a kertekben, parkokban.
A műtrágyákon található Ntrogén-Foszfor-Kálium (NPK) arányszámok, a műtrágyában található makroelemek egymáshoz viszonyított arányát jelölik, tehát nem azt, hogy 1 négyzetméterre hágy g tápanyag kiszórása javasolt. Ez azért fontos, mert levélzöldségek ill. levéldísznövények esetén alapvető tápanyag a nitrogén; addig a virágzó növényeknél a foszfor és a kálium mennyisége a fontos. Érdemes tehát olyan összetett műtrágyát vásárolni, amely már eleve össze van állítva a növény igényeinek megfelelően.
A laza, humuszban gazdag és mindig kissé nedves talajt kedvelik a kállák. Napos fekvésben sokat párologtatnak, ezért gyakran kell öntöznünk. A pangó vizet nem kedvelik, a megvastagodott gyökerek könnyedén elrothadhatnak. A vizen kívül - vegetációs időszakban - hetenkénti( virágos növények számára kifejlesztett általános) tápoldatozást is igényel.
A gumó elültetése után 1(-2) héttel ki kell hogy hajtson, további kb. 1 hónap a szárnövekedés időszaka, aminek végében ott lapul a virágbimbó. Elnyílás után a virágszárat vágjuk vissza, ápoljuk rendzseresen, nyáron, ha lehet állítsuk a szabdba. Ősszel csökkentsük az öntözését, hagyjuk hogy a levelek elszáradjanak. Ekkor vegyük ki a földből a gumót, néhány hétig pihentessük, majd novembertől ismét elültethető és virágoztatható.<p>A hibiszkusz számára az a legoptimálisabb, ha egész télen 12-14 fok körüli világos helyiségben telelhet, de a 8-10 fok sem túl hideg számára.
Köszönöm szerkesztőségünk Nevében!
Valószínű, hogy a virágboltban hűvösebb volt és emellett magasabb a páratartalom, mint a meleg szobában, ezért inkább gyakoribb locsolást javasolnék. Kezdetnek érdemes egy vízfűrdőd adni a kókadó növénynek: kb fél órára egy lavor vízbe kéne állítani a növény, ami alatt fel tudja szívni magát vízzel, majd hagyni, hogy a felesleges víz kicsöpögjön, s utána visszaállítani a tálcájára. Ha úgy találja, hogy földje kiszáradt, újra lehet locsolni.