3501. Az esővíz szűrésének fortélyai
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
Sorozatunkban a gyík után a sünt mutatjuk be, amely azért hasznos, mert megeszi a káros rovarokat. Ezért még azt is elnézzük neki, hogy ezzel együtt sok hasznos állatot is elfogyaszt. Gyerekkoromban még sündisznónak neveztük, de ez az elnevezés nem tudományos.
A mozgó víz életet visz a kerti tóba. Viszonylag kicsi műszaki háttérrel akár utólag, a már régen elkészült tavunkon is elvégezhetünk néhány, a vízmozgatáshoz szükséges változtatást.
Hozzávalók: 375 g liszt, 1 tasak szárított élesztő, 1 db tojás + 1 tojássárgája, 100 g vaj, só, 80 g cukor, 300 ml tej, 50 g marcipán (pótolhatjuk 2 evőkanál mandulával és mandula aromával), 75 g mák, 10 g keményítő, 750 g szilva, 4 evőkanál méz.
Néhány éve egyre feltűnőbb park- és díszfáinkon, gyümölcsfákon és lágyszárú növényeinken legelésző, apró lepkeszerű állatka, az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa). Magyarországon 2004-ben figyelték meg először, azóta egyre gyakrabban találkozni vele a kertekben, parkokban.
Az Ön által leírt rovarok valószínű árnyéklegyek. A kifejlett egyedek nem okoznak ugyan kárt, de elég kellemetlenek lehetnek a lakásban. A gondot ezek lárvái okozzák, amik a talajban a hajszálgyökereket károsíthatják. <p> Ellenük több módon is védekezhetünk. Hagyjuk kiszáradni a növények talaját (persze ez nem minden növény esetében tehető meg.) A sárgalapos védekezés is hatékony, mivel ezek vonzzák a rovarokat. Segíthet, ha 1 cm-es rétegben finom homokot szórunk a földre, ez megakadályozza, hogy a női egyedek lerakják a földbe petéiket. Ha mindez nem működik, akkor csak a parazita nematódák segíthetnek.
Nem szükséges csövet helyezni a gyökerekhez. Elég, ha kitányérozza a töve mellett a földfelszínt és rendszeresen locsolja a fát.
Sajnos én is így vesztettem el szintén 1,5 éves kutyám, idén márciusban. A viszonylag enyhe tél kedvezett a kullancsoknak, amelyek akár végzetes betegségeket is hordozhatnak. Az ellenük való védekezésben felhasználhatók szervesfoszforsavészterek (pirimifosz-metil), piretroidok(deltametrin, permetrin, lambda-cihalotrin), inszekticid karbamátok (propoxur, karbaril). Ezek közül én a pirimifosz-metil hatóanyagú Actellic 50 EC-ét javaslom. Most már azt is tudom, hogy számos szer (pl. a fipronil ható anyagú Frontline), és nyakörv (pl. Bolfo, Kawu nyakörv) áll rendelkezésre, amivel az állatokat közvetlenül is megvédhetjük.
Az akác Amerikából származó fa, ami nevét Jean Robinról kapta, aki 1601-ben honosította meg Európában. <p>Szabálytalan, laza koronával rendelkezik, és tüskés ágakkal. Szárnyalt levelei vannak, amelyek 9-19 levélkéből összetettek, későn fakadnak. Fehér virágai júniusban nyílnak, jól mézelők. Barna hüvely termése van. Kevésbé igényes faj, jó várostűrő. A napos termőhelyet szereti. Útmenti fasorok, facsoportok létesítésére használják.<p>Több fajtája is létezik: pl. a lazább gömbkoronájú, rendszeres metszést igénylő ´Bessoniana´, a rózsaszín virágú ´Casque Rouge´, az aranysárga levelű ´Frisia´, a szabályos gömbkoronájú ´Umbraculifera´.<p>Az akác allelopátiás növény, ami azt jelenit, hogy olyan méreganyagokat termel (különösen fiatal korában), ami megakadályozza, hogy az alatta lévő növények kifejlődjenek, csökkentve ezzel a versenyhelyzetet az adott helyért folytatott küzdelemben.<p>Az akác jól tűri a zöldnyesést, aminek köszönhetően jó törzset lehet nevelni, törzselágazódás nélkül.<br>Jó a sarjadzó képessége a levágott tuskóról, de ezekre a sarjakra jellemző, hogy előbb utóbb elkorhad a bélrészük, a szélnek pedig kevésbé állnak ellen, ezért inkább a gyökérsarjakat javasolt állományfelújításra használni.
Azt nem garantálhatom, hogy elkerülik kertjét a méhek, ha olyan növényeket ültet, amelyek nem vonzzák őket, de számuk biztosan kevesebb lesz. A nem illatos, kicsi, jellegtelen virágok nem vonzzák a méheket. Válasszon olyan növényeket, melyek szélbeporzásúak: pl. fenyő, éger, dió, tölgy, bükk, tiszafa, nyárfa, kőris, mogyoró, nyírfa, platán, boróka, fűfélék (pl. a nagyon dekoratív pampafű) stb. Azt azonban vegye figyelembe, hogy ezek nagy része pollenallaergiát okozhat, ha valaki hajlamos az allergiára.