3501. Az esővíz szűrésének fortélyai
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
Sorozatunkban a gyík után a sünt mutatjuk be, amely azért hasznos, mert megeszi a káros rovarokat. Ezért még azt is elnézzük neki, hogy ezzel együtt sok hasznos állatot is elfogyaszt. Gyerekkoromban még sündisznónak neveztük, de ez az elnevezés nem tudományos.
A mozgó víz életet visz a kerti tóba. Viszonylag kicsi műszaki háttérrel akár utólag, a már régen elkészült tavunkon is elvégezhetünk néhány, a vízmozgatáshoz szükséges változtatást.
Hozzávalók: 375 g liszt, 1 tasak szárított élesztő, 1 db tojás + 1 tojássárgája, 100 g vaj, só, 80 g cukor, 300 ml tej, 50 g marcipán (pótolhatjuk 2 evőkanál mandulával és mandula aromával), 75 g mák, 10 g keményítő, 750 g szilva, 4 evőkanál méz.
Néhány éve egyre feltűnőbb park- és díszfáinkon, gyümölcsfákon és lágyszárú növényeinken legelésző, apró lepkeszerű állatka, az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa). Magyarországon 2004-ben figyelték meg először, azóta egyre gyakrabban találkozni vele a kertekben, parkokban.
Az elhalt pajzstetvek vázai egy idő után lepotyognak a fáról. Ha érintésre könnyen leperegnek, akkor valószínű sikeres volt a permetezés. Ha a környéken nincs kecskerágó és rendszeresen védekezik a pajzstetű ellen természetesen van esély a sikerre, de rendszeres odafigyelést igényel. A pajzstetvek ellen mindig több lépcsőben kell védekeznünk: fontos a tél végi olajos lemosó permetezés, majd rajzáskor kitinszintézis gátló szerekkel, illetve a fent említett cikkben leírt szerekkel lehet ellenük védekezni.
Az ön képe mellé próbáltam keresni egy hasonlót, ha ilyet látott a Londoni kertben akkor az Araucaria araucana - Araukária vagy Csilei fenyő. Dél-Amerikából származik, kimondottan igényes fenyőféle. Magja a helyiek egyik eledele volt. Egyike a máig élő "őskövületeinknek". A Kertészeti Egyetem Budai Arborétumában is ültettek egy példányát, de ott sem bírta sokáig, de a Fővárosi Állatkertben él két példánya.
Ez egy kolumbia származású dísznövény, a neve csodás peremvirág (Kohleria amabilis). Szép virágain kívül érdekessége, hogy a téli hónapokban a növény föld feletti része elpusztuk. Ekkor a cserepet hűvösre kell helyezni, s hogy ne száradjon ki a teljesen, talaját ritkán locsolni is kell. Tavasszal kell új cserépbe és friss földbe ültetni. Napfényes helyet és a mérsékelt öntözést kedveli.
Metszést legjobb kora tavasszal, a növény életfunkcióinak megindulása után kezdeni. Ilyenkor gyorsab beheged a növényen ejtett seb és az előző éves beteg gallyak, elfagyott ágak jól láthatók, könnyen el tudjuk távolítani. Természetesen az 1-2 éves fiatal fácskák a koronakialakítás fázisában a metszés nagyobb szakértelmet igényel, de ekkor sem okozhatja a növények pusztulását.<p> Bővebben olvashat a metszésről alábbi cikkeinkben:
A szamócát több fajta gombás betegség is megtámadja, melyek a levélen foltosodást, a termésen rohadást idézhetnek elő. Egészségesebb példányokból érdemes lenne áttelepíteni egy adagot a kert másik felébe és tavasztól permeteszni. <p> Bővebben a szamócáról és betegségeiről az alábbi cikkekben olvashat: