3546. Czeglédi Csaba - Műzöld
Előrebocsátom minden kedves olvasónak, hogy ez nem egy klasszikus szépirodalmi mű, nem egy izgalmas krimi, nem egy szívfacsaróan romantikus történet, és még csak nem is egy modern fantasy.
Előrebocsátom minden kedves olvasónak, hogy ez nem egy klasszikus szépirodalmi mű, nem egy izgalmas krimi, nem egy szívfacsaróan romantikus történet, és még csak nem is egy modern fantasy.
Az edényben nevelt növények fejlődéséhez megfelelő ültetőközeg szükséges. Különböző növényekhez különböző közegek felelnek meg. Ha steril, gyomnövénymentes ültetőközeget használunk, a növénygondozás során értékes időt spórolhatunk meg.
A medencék vizének fertőtlenítésére legtöbben a klórt ajánlják. De miért is? A következőkben szeretnénk bemutatni néhány alternatív módot is!
A hagymás és a gumós növényeket vegetatív, ill. generatív úton is szaporíthatjuk. Utóbbin a magvetést értjük, aminek azonban a nemesített, kertészeti változatoknál viszonylag kicsi a jelentősége, csak néhány fajnál használható módszer.
Hozzávalók: 1 kis pohár szőlőlé, 1 kis pohár víz, 1 evőkanál cukor, 8-10 szem muskotályszőlő, 8-10 szem mazsola, 1 citromkarika.
Sajnos tűz ellen nincs orvosság. Amennyiben nem az egész szobafenyőt érintette az égés, akkor túl fogja élni, de a megperzselődött részek már nem lesznek a régiek. Érdemes megfürdetni a növényt, ill. hagyni, hogy kiheverje a sokkot.
A kertben termesztett növények nem igazán tartalmaznak D-vitamint, viszont a gombák, a tengeri halak, a tojás, a vaj, a máj annál inkább. Ezenkívül napi 10 percnyi napsütés is D-vitaminnal tölt fel minket.
A gyompálma azon ritka pálmafélék közé tartozik, amely szobai körülmények között is virágzik és termést érlel, amiről mag gyüjthető a szaporításhoz.<p>A gyompálmának a magjai kemény héjúak, ezért a sikeres csíráztatáshoz egy napra meleg vízbe kell áztatni. Ezután homokos tőzegbe kell rétegezni a magokat. Érdemes a csíráztató edényt műanyag fóliával lefedni, hogy ezáltal biztosítsuk számára a magasabb páratartalmat. Fontos, hogy 25 fok körüli hőmérsékelen kell tartani a magokat, ez segíti elő a kelést. Biztosítsuk a folyamatos vízutánpótlást rendszeres öntözéssel. Sok sikert!
A koreai jegenyefenyő (Abies koreana) igazán impozáns fenyő faj, igényességén túl jellemzője, hogy rendkívül lassú növekedésű, ezért meggondolandó, hogy érdemes e próbálkozni magvetésével. Ráadásul a különböző jegenyefenyő fajok kereszteződhetnek egymással, ezért gyakran előfordul, hogy hibrid - nem tisztán koreai - magoncok kelnek ki a magvetésből.
Mivel az időjárási körülmények a fenyő javára válnak nagy az esélye, hogy meg fog maradni a fácska! Biztosat én nem mondhatok, csak azt, hogy idővel ki fog derülni!