3546. Czeglédi Csaba - Műzöld
Előrebocsátom minden kedves olvasónak, hogy ez nem egy klasszikus szépirodalmi mű, nem egy izgalmas krimi, nem egy szívfacsaróan romantikus történet, és még csak nem is egy modern fantasy.
Előrebocsátom minden kedves olvasónak, hogy ez nem egy klasszikus szépirodalmi mű, nem egy izgalmas krimi, nem egy szívfacsaróan romantikus történet, és még csak nem is egy modern fantasy.
Az edényben nevelt növények fejlődéséhez megfelelő ültetőközeg szükséges. Különböző növényekhez különböző közegek felelnek meg. Ha steril, gyomnövénymentes ültetőközeget használunk, a növénygondozás során értékes időt spórolhatunk meg.
A medencék vizének fertőtlenítésére legtöbben a klórt ajánlják. De miért is? A következőkben szeretnénk bemutatni néhány alternatív módot is!
A hagymás és a gumós növényeket vegetatív, ill. generatív úton is szaporíthatjuk. Utóbbin a magvetést értjük, aminek azonban a nemesített, kertészeti változatoknál viszonylag kicsi a jelentősége, csak néhány fajnál használható módszer.
Hozzávalók: 1 kis pohár szőlőlé, 1 kis pohár víz, 1 evőkanál cukor, 8-10 szem muskotályszőlő, 8-10 szem mazsola, 1 citromkarika.
Egyszerű megoldás lenne néhány magoncot kiemelni az erdőből, de mélyre hatoló gyökérzete miatt ez nem biztos, hogy sikerülni fog. Ha késő ősszel az érett terméseket megtisztítja, és kb. 3-4 cm mélyre elveti oda, ahol a bokrokat szeretné, nagyobb eséllyel várhatunk eredményt. A tavasz és a nyár folyamán locsolja rendszeresen. A túl sűrűn kelő növényeket ritkítsa meg.
Kedves Novák Róbert! 1. A szelídgesztenye (Castana sativa) nem különösebben érzékeny a talaj PH értékére, persze a szélsőséges értékeket nem bírja, de ez sok növényről elmondható. 2. Az ültető gödörbe én nagyon ajánlom a komposztált marhatrágyát! Nagyon meghálálja idővel! 3. Az endotiás kéregelhalás (Endothia parasitica [Murr.] Anders.) a gesztenye legsúlyosabb betegsége. A kórokozó a gesztenyefa ágait és törzsét fertőzi, a háncsot és a kambiumot pusztítja. Narancsvörös termőképletei a kérget áttörve fejlődnek ki. A fertőzések sérüléseken, de a villás ágelágázások kéreggyűrődéseiben minden látható sérülés nélkül is kialakulhatnak. A betegséget a fák koronájában a nyár folyamán elszáradt lombos ágak jelzik. Ezeken a száradt lomb a tél folyamán is rajtamarad. A betegség többnyire az idősebb ágakban és a törzsön lefelé terjed. A fertőzött részek fölött a fatest szárad, a kéreg repedezik és a korona pusztul. A fertőzés helye alatt erőteljes hajtások törnek ki. Ezek a lefelé terjedő kórokozónak legtöbbször már a következő évben áldozatul esnek, és az erdőállományokban vagy szórványban álló beteg gesztenyefák a száraz, seprűsödő ágaikkal jellegzetes képet mutatnak.
Üdvözlöm! A képen egy rózsameténg (Catharanthus roseus) látható.
Üdvözlöm! Igen, lehet! Tavasszal kell elvetni, amit egy cserépbe javaslok és mikor már 30-50 cm-es a növény, akkor lehet kiültetni a helyére. A szabadföldbe is szokták vetni, de ez így biztosabb módszer.
Üdvözlöm! Sajnos pár éve megjelent nálunk ez az invazív állat, ami nagy pusztítást tud végezni! Hatékony szer az Actara és a Mospilan. A kezelést hetente kell végezni, összesen 4-5 ször! A tél végén (februári enyhébb napokon) Agrollal kell permetezni, mert ez az olajos szer elpusztítja a petéket.