3626. Így ültess szabad gyökerű fát szakszerűen
Ha kertünkbe növényt szeretnénk vásárolni, akkor alapvetően kétféle kiszereléssel találkozhatunk a különböző kertészetekben és faiskolákban: földlabdás/konténeres- vagy szabadgyökerű növényekkel.
Ha kertünkbe növényt szeretnénk vásárolni, akkor alapvetően kétféle kiszereléssel találkozhatunk a különböző kertészetekben és faiskolákban: földlabdás/konténeres- vagy szabadgyökerű növényekkel.
Számos országot bejárva tapasztalhatjuk, hogy bizony sehol sem használják ki eléggé az adott térség kínálta lehetőségeket. Még fejlettebb országokban is általában messze elmarad a magán, illetve közterületek parkosítási-parkosítottsági színvonala a lehetségestől.
A fekete retek (Raphanus sativus) elég furán néz ki, ennek ellenére meglepően sok betegség enyhítésére és kezelésére használható. Ismerkedjünk hát meg ezzel a közismert (vagy nem) zöldséggel!
A diós-mákos begjli az ünnepek egyik elmaradhatatlan velejárója, ami nem is csoda, hiszen könnyű elkészíteni, és hát mondjuk ki: egyszerűen finom! A következőkben diós- vagy mákos bejgli elkészítését írjuk le!
Az utóbbi időben Magyarországon az őshonosakon kívül nagyon sok mediterrán eredetű, főleg Olaszországból származó örökzöld növényt telepítettünk. Ezek kényesebbek, több odafigyelést igényelnek.
Egyszerű megoldás lenne néhány magoncot kiemelni az erdőből, de mélyre hatoló gyökérzete miatt ez nem biztos, hogy sikerülni fog. Ha késő ősszel az érett terméseket megtisztítja, és kb. 3-4 cm mélyre elveti oda, ahol a bokrokat szeretné, nagyobb eséllyel várhatunk eredményt. A tavasz és a nyár folyamán locsolja rendszeresen. A túl sűrűn kelő növényeket ritkítsa meg.
Kedves Novák Róbert! 1. A szelídgesztenye (Castana sativa) nem különösebben érzékeny a talaj PH értékére, persze a szélsőséges értékeket nem bírja, de ez sok növényről elmondható. 2. Az ültető gödörbe én nagyon ajánlom a komposztált marhatrágyát! Nagyon meghálálja idővel! 3. Az endotiás kéregelhalás (Endothia parasitica [Murr.] Anders.) a gesztenye legsúlyosabb betegsége. A kórokozó a gesztenyefa ágait és törzsét fertőzi, a háncsot és a kambiumot pusztítja. Narancsvörös termőképletei a kérget áttörve fejlődnek ki. A fertőzések sérüléseken, de a villás ágelágázások kéreggyűrődéseiben minden látható sérülés nélkül is kialakulhatnak. A betegséget a fák koronájában a nyár folyamán elszáradt lombos ágak jelzik. Ezeken a száradt lomb a tél folyamán is rajtamarad. A betegség többnyire az idősebb ágakban és a törzsön lefelé terjed. A fertőzött részek fölött a fatest szárad, a kéreg repedezik és a korona pusztul. A fertőzés helye alatt erőteljes hajtások törnek ki. Ezek a lefelé terjedő kórokozónak legtöbbször már a következő évben áldozatul esnek, és az erdőállományokban vagy szórványban álló beteg gesztenyefák a száraz, seprűsödő ágaikkal jellegzetes képet mutatnak.
Üdvözlöm! A képen egy rózsameténg (Catharanthus roseus) látható.
Üdvözlöm! Igen, lehet! Tavasszal kell elvetni, amit egy cserépbe javaslok és mikor már 30-50 cm-es a növény, akkor lehet kiültetni a helyére. A szabadföldbe is szokták vetni, de ez így biztosabb módszer.
Üdvözlöm! Sajnos pár éve megjelent nálunk ez az invazív állat, ami nagy pusztítást tud végezni! Hatékony szer az Actara és a Mospilan. A kezelést hetente kell végezni, összesen 4-5 ször! A tél végén (februári enyhébb napokon) Agrollal kell permetezni, mert ez az olajos szer elpusztítja a petéket.