3691. Lándzsadísz (Ctenanthe lubbersiana)
A lándzsadísz (Ctenanthe lubbersiana) a nyílgyökérfélék (Marantaceae) családjába tartozó évelő szobanövény. Fényigénye miatt gyakran helyezik a növényt ablakok közelébe.
A lándzsadísz (Ctenanthe lubbersiana) a nyílgyökérfélék (Marantaceae) családjába tartozó évelő szobanövény. Fényigénye miatt gyakran helyezik a növényt ablakok közelébe.
Metszés nélkül a szőlő nyílegyenesen elkezdene fölfelé kúszni, egészen addig, amíg van az útjában legyőzhető, körbefonható akadály. Tehát a házunk homlokzatának szorgalmas behálózása helyett kizárólag a főhajtását növesztené tovább és tovább a magasba, egészen addig, amíg vízszintes támaszt nem talál.
Annyira sokfélék a szőlőművelési rendszerek, ill. tőkeformák hogy a hobbikertészek sokszor túl zavarosnak tartják, és elborzadnak a gondolattól, hogy metszőollót kell fogniuk. Sokan ezért hagyják elvadulni a tőkékét, de legalábbis rábízzák a növényre, hogy magától nőjön.
A közösségeket látogató emberek gyakran szenvednek felső légutakat érintő betegségektől, amelyeknek az egyik tünete a torok gyulladásos elváltozása. Szövődménymentes esetekben pár nap alatt megszűnik a panasz, de a gyorsabb gyógyulást elősegítheti néhány egyszerű házi praktika is.
A fejes saláták között két csoportot különböztetünk meg: az úgynevezett zöldsalátákat és a jégsalátákat. Az elnevezések országonként változók, de mindig a növény valamely jellemző tulajdonságát tükrözik.
Az elhalt pajzstetvek vázai egy idő után lepotyognak a fáról. Ha érintésre könnyen leperegnek, akkor valószínű sikeres volt a permetezés. Ha a környéken nincs kecskerágó és rendszeresen védekezik a pajzstetű ellen természetesen van esély a sikerre, de rendszeres odafigyelést igényel. A pajzstetvek ellen mindig több lépcsőben kell védekeznünk: fontos a tél végi olajos lemosó permetezés, majd rajzáskor kitinszintézis gátló szerekkel, illetve a fent említett cikkben leírt szerekkel lehet ellenük védekezni.
Az ön képe mellé próbáltam keresni egy hasonlót, ha ilyet látott a Londoni kertben akkor az Araucaria araucana - Araukária vagy Csilei fenyő. Dél-Amerikából származik, kimondottan igényes fenyőféle. Magja a helyiek egyik eledele volt. Egyike a máig élő "őskövületeinknek". A Kertészeti Egyetem Budai Arborétumában is ültettek egy példányát, de ott sem bírta sokáig, de a Fővárosi Állatkertben él két példánya.
Ez egy kolumbia származású dísznövény, a neve csodás peremvirág (Kohleria amabilis). Szép virágain kívül érdekessége, hogy a téli hónapokban a növény föld feletti része elpusztuk. Ekkor a cserepet hűvösre kell helyezni, s hogy ne száradjon ki a teljesen, talaját ritkán locsolni is kell. Tavasszal kell új cserépbe és friss földbe ültetni. Napfényes helyet és a mérsékelt öntözést kedveli.
Metszést legjobb kora tavasszal, a növény életfunkcióinak megindulása után kezdeni. Ilyenkor gyorsab beheged a növényen ejtett seb és az előző éves beteg gallyak, elfagyott ágak jól láthatók, könnyen el tudjuk távolítani. Természetesen az 1-2 éves fiatal fácskák a koronakialakítás fázisában a metszés nagyobb szakértelmet igényel, de ekkor sem okozhatja a növények pusztulását.<p> Bővebben olvashat a metszésről alábbi cikkeinkben:
A szamócát több fajta gombás betegség is megtámadja, melyek a levélen foltosodást, a termésen rohadást idézhetnek elő. Egészségesebb példányokból érdemes lenne áttelepíteni egy adagot a kert másik felébe és tavasztól permeteszni. <p> Bővebben a szamócáról és betegségeiről az alábbi cikkekben olvashat: