431. Miért nem sikerül a palántanevelés? Ezeket a hibákat kerüld el!
Az otthon nevelt palántának nincsen párja. Összegyűjtöttük, hogy magvetésnél mire kell figyelni!
Az otthon nevelt palántának nincsen párja. Összegyűjtöttük, hogy magvetésnél mire kell figyelni!
A koffein élénkítő hatása - szereplés, vizsga, éjszakai munka, alváshiány, stb. esetén - fontos szerepet tölthet be a mindennapi életben.
E cikk megírására egy kedves szomszédom ihletett, aki immár második hónapja metszi mintegy 60 gyümölcsfáját, olyan alapossággal, hogy 2 évesnél fiatalabb rész gyakorlatilag egyik fán sem maradt.
2009. március 16-án, 15 órakor nyílik a Herbáriumok - Kiállítás az ELTE Egyetemi Könyvtár botanikai kézirataiból és nyomtatványaiból című kiállítás.
A különböző fajú gyümölcsfákat nem teljesen egyformán kell metszeni. A legintenzívebb metszést az őszibarack igényli, ő könnyen belepusztul, de legalábbis belerokkan akár már 4-5 évi kihagyásba is.
Viszonylag állandó körülményeket igényel; 16-18 °C-os, világos vagy félárnyékos, nyáron levegős, naptól és széltől védett helyet. Nyáron szabadban is tartható. Melegben nagyon kedveli a gyakori vízpermetezést, és leveleinek a letörölgetését nedves, puha szivaccsal. Így a rájuk rakodó port is eltávolítjuk. Tápanyagigényét jól kielégíti a kéthetenkénti tápoldatozás, legfeljebb másfél százalékos töménységű tápoldattal. Károsítói leginkább a pajzstetvek, de száraz körülmények között levéltetvek és takácsatkák is megtámadhatják. Levelei a hőmérsékletingadozás, és a huzat miatt is lehullhatnak, akárcsak a túl nedves talaj hatására. Ez utóbbi elkerülésére ajánlatos hagyni, hogy két öntözés között a földfelszín kiszáradjon.
Ha azt látjuk, hogy a növényeken a hangyák le-fel korzóznak, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ott levéltetű károsít, szívogatja a leveleket. A károsnak ítélt hangyák elleni védekezésnek vannak biológiai módjai. Riasztónövények ültetésével, mint pl. levendula, zsálya, izsóp. A hangyákat páfránylevelek erjesztett levével is elriaszthatjuk úgy, hogy a fa törzsére, vagy a növény lombjára permetezzük a levet. Ha van üröm a kertben, forrázással levet kell belőle készíteni, és azt másnap hígítás nélkül a fára permetezni. Ahol a hangyák megjelennek, ott fel kell készülni a levéltetvek elleni védekezésre. Erre a célra igen jó szerek állnak rendelkezésünkre; ilyenek a Bi 58, a Flibol E, az Unitron 40 EC, a Decis 2,5 EC, a Chinetrin 25 EC, a Piretrin stb.
Pedig sajnos ez a ragacsosság a pajzstetű ürüléke által lett. Próbálkozzon a levelek alapos ledörzsölésével. Ehhez szappanos vízzel átitatott szivacsot használjon, és minden növényi részt módszeresen tisztogasson meg. A szivacsot folyamatosan öblítse ki, és szappanozza újra. 2, Ha nem tűnik úgy, hogy ez önmagában segítene, öntözze be növényeit Actara 25 WG-vel a megfelelő hígításban. 3, A szabadban (pl. erkélyen, kertben) lepermetezheti növényeit Vektafid A/E aerosollal. A pajzstetvek a szobanövényeken nehezen kezelhető gond, de remélem, sikerrel jár.
A képről nem látom jól, hogy a tuja levelei a tövénél zöldek-e még, vagy már ott is elsárgultak. Ez esetben sajnos nem lehet mit tenni vele, ki kell vágni, mert elhalt. Ha azonban még nem teljesen elsárgult, mellékeltem egy cikket, amiben olvashat a tennivalókról. Remélem még megmenthető a tuja, mert nagyon szép az élő sövénye, ahogy a képről látom!
Üdvözlöm! Én úgy érzem, hogy a talaj lehet a fő okozója a tüneteknek. Szerintem Ön agyagos, kötöttebb talajú helyen lakik, mert ez a talajtípus produkál ilyen tüneteket. Az ibolyafa (Tibouchina urvilleana) egyébként is laza és savanyú talajt igényel. Azt javaslom, hogy ássa körbe legalább 20-25 cm szélesen a gyökérlabda körül és töltse fel tőzeg és komposztált marhatrágya keverékével. A kötött talajon egyébként a gyökerek el kezdenek rothadni, illetve gombásodni. A tőzeg 3-4 szer annyi legyen, mint a trágya. Minden nap kell öntözni, főleg nyáron, de ne álljon vízben! Tavasszal alaposan vágja vissza, amint a rügyek el kezdtek hajtani. Jövőre biztosan rende fog jönni!