446. Ez az egyik legkorábban virágzó, strapabíró cserje
A téli jázmin az egyik legkorábban virágzó díszcserje, ami túl sok törődést nem igényel. Sövényt is lehet belőle nevelni!
A téli jázmin az egyik legkorábban virágzó díszcserje, ami túl sok törődést nem igényel. Sövényt is lehet belőle nevelni!
A fekete és a zöld tea rendszeres fogyasztásának jótékony hatását számtalan kutatás igazolta, így aki napi szinten legalább egy csészével iszik, az elmondhatja, hogy nemcsak gondol az egészségére, hanem tesz is érte valamit.
A PTE Botanikus Kertjében a tavasz előjeleként kibújt a téltemető, a hunyor és hamarosan követik őket az alábbi kis csodák.
Sok kedvelt dézsás növény megvásárolható magas törzsűként, gömbölyű koronával. Ahhoz, hogy megőrizzék formájukat, éveken át szépek maradjanak, rendszeresen metszenünk kell őket.
Ha napos a teraszod vagy az előkerted, és már unod a muskátlit, akkor ezek a növények jól fogják érezni magukat!
A 2.-3. évben már terem. Bármilyen talajon megél. Nem kell trágyázni, tápoldatozni! Ha idősebb a növény, ritkítani kell, ezzel serkenthetjük a növekedését. Teljesen télálló! Szereti a félárnyékot. Szaporítása dugványról, vagy magvetéssel történik. Gyümölcsei augusztus- szeptember körül érnek be. Inkább aszalva ajánlott a fogyasztása. Fantasztikus mennyiségű vitamint tartalmaz. A leveleit mossa le szappanos vízzel.
Tudomásom szerint a telekhatártól való 3 méteres ültetési távolság a fákra vonatkozik. A cserjékre, sövényekre 1,2 méter az előírás. Érdemes a helyi szabályozást is megismerni, esetenként a helyi előírások eltérnek az országos szabályoktól. Léteznek tujafélék, melyek nem fa alkaltúak, hanem bokorszerűek, széles, lapos lombot képeznek. Ültetésnél nagyobb tőtávolságot kell ezért tartani. Tiszafa-félék is lassan nőnek és örökzöldek, szintén alkalmasak sövény kialakítására. Kertészeti árudákban érdemes körülnézni, ott sokféle tuja egymás mellett megtekinthető, összehasonlítható.
Erre a kifejezetten jogi problémára nem tudok megnyugtató választ adni. Tudomásom szerint a helyi építési szabályzat, mely az országos építési szabályzaton alapul, a kötelező. A helyi szabályzatot érdemes tanulmányozni. Erre hivatkoztam a korábbi levelemben is. Ha a helyi szabályozás erre nem tér ki, a szokásjog lehet a mérvadó. A tujasorral szemben nem a növényfal lehet a kifogás, hanem annak magassága. Az építési szabályzat által maximalizált épített kerítés magasságát ne haladja meg a tuják magassága, akkor nem szabálytalan. Ez utcai frontnál, úgy tudom, legfeljebb 2,5 méter, oldalsó (belső) kerítésnél 1,8-2,0 méter, ha a helyi szabályzat másképp nem írja elő. A tujaféléket általában cserjének tekintik, legalább is, amikor árusítják. Viszont 6-10 méter magasra is megnőnek egyedei, ekkor már természetesen fának minősülnek. Méretük, magasságuk a mérvadó, nem az alakjuk. A tuják metszhetők, alakíthatók, nem sínylik meg. Formázott sövény is kialakítható belőle.
Az aranyeső (Laburnum) a magyar nevét aranysárga, lecsüngő fürtvirágzatáról kapta. Két faj tartozik ide: a havasi aranyeső (Laburnum alpinum) és a közönséges aranyeső (Laburnum anagyroides). Kerti növényként általában az ezek keresztezésével kapott hibridet, a hosszúfürtű aranyesőt (Laburnum × watereri) ültetik. Az aranyvessző (Solidago) – más nevein aranyos istápfű, mezei aranyos vessző, veres gyűrűfű. Ismert gyógynövény, élénksárga virágai miatt viszont főleg dísznövénynek termesztik. Aranyfa (Forsythia viridissima) amit a legtöbbet láthatunk: vesszőinek hosszában olyan bőségesen hozza aranyszínű virágait, hogy az egész bokor szinte vakít a napsütésben. Az aranyfa virágzik a legkorábban, és ezért a kertekben nagyon népszerű, széles körben ismert és elterjedt cserje.
A képen látható növény egy veronikacserje - Hebe sp. - kistermetű, örökzöld cserje. Nyáron virágzik a levelek hónaljában: apró, fehér füzérekben nyílik. Ehhez humuszos, üde talajt, tűző naptól védelmet, télen pedig - extrém hideg esetén - fagyvédelmet igényel. Maximum 50-100 cm magasra nő, ezért ideális sziklakertbe, kőedénybe.