Keresett kifejezés: “cserje”

Cikkek (556)

Az automata öntözés terjedésével sokan nem veszik figyelembe, hogy a víznek nemcsak áldásos, hanem káros hatásai is lehetnek. Lássuk, melyek ezek a hátrányok!

Részletek

402. Fűnyírók, fűnyírótípusok pázsithoz

Végre megtörtént az olyan rég várt gyepesítés az udvarunkban, úgyhogy mehetünk fűnyírót venni. Vásárlás előtt azonban érdemes végiggondolni, hogy melyik is lenne kertünk számára a legideálisabb. A következőkben a pázsit nyírásához való fűnyírótípusokat mutatjuk be.

Részletek

403. Készítsünk ládakertet a teraszra, most sincs késő!

Akinek nincs kertje, de szeretné teraszát, erkélyét díszíteni, esetleg zöldséget, fűszernövényeket termeszteni, gondban lehet. A termesztőedények (cserepek, virágládák stb.) behatárolják lehetőségeit. Ilyenkor érdemes megemlíteni a ládakert fogalmát!

Részletek

404. Virágoskert tervezése kerti ösvény mentén

A romantikus virágfoltok szegélyezte kerti ösvény olyan csendes, nyugalmas helyszíne a kertnek, ahol nemcsak átsétálni kellemes, hanem megpihenni is. Lássuk, milyen növényeket használhatunk egy ilyen virágoskert megépítésekor!

Részletek

405. A legkedvesebb dísznövényünk a rózsa

Nehéz a virágok között LEG-eket keresni, de talán mégis a rózsa az egyetlen, amit mindenki szeret. A rendkívül széles színskála, a különböző növekedés és virágméret, a sokféle illat garantálja, hogy megtaláljuk a legvonzóbba(ka)t.

Részletek

Édenkertész (206)

51. Vettem egy goji bogyó, lícium cserjét. A levelein fehér penész-szerű foltok jelentek meg, kell-e permetezni, és egyáltalán hogyan kell gondozni?

A 2.-3. évben már terem. Bármilyen talajon megél. Nem kell trágyázni, tápoldatozni! Ha idősebb a növény, ritkítani kell, ezzel serkenthetjük a növekedését. Teljesen télálló! Szereti a félárnyékot. Szaporítása dugványról, vagy magvetéssel történik. Gyümölcsei augusztus- szeptember körül érnek be. Inkább aszalva ajánlott a fogyasztása. Fantasztikus mennyiségű vitamint tartalmaz. A leveleit mossa le szappanos vízzel.

Részletek

52. Létezik-e olyan tuja fajta, amelyiknek a végső magassága nem éri el a 3 métert, és sövénynek is alkalmas?

Tudomásom szerint a telekhatártól való 3 méteres ültetési távolság a fákra vonatkozik. A cserjékre, sövényekre 1,2 méter az előírás. Érdemes a helyi szabályozást is megismerni, esetenként a helyi előírások eltérnek az országos szabályoktól. Léteznek tujafélék, melyek nem fa alkaltúak, hanem bokorszerűek, széles, lapos lombot képeznek. Ültetésnél nagyobb tőtávolságot kell ezért tartani. Tiszafa-félék is lassan nőnek és örökzöldek, szintén alkalmasak sövény kialakítására. Kertészeti árudákban érdemes körülnézni, ott sokféle tuja egymás mellett megtekinthető, összehasonlítható.

Részletek

53. A smaragd tuják fának vagy cserjének minősülnek? A hatóság oszlopos tujáinkat 1,2 méterre a határvonaltól szabálytalannak minősítette

Erre a kifejezetten jogi problémára nem tudok megnyugtató választ adni. Tudomásom szerint a helyi építési szabályzat, mely az országos építési szabályzaton alapul, a kötelező. A helyi szabályzatot érdemes tanulmányozni. Erre hivatkoztam a korábbi levelemben is. Ha a helyi szabályozás erre nem tér ki, a szokásjog lehet a mérvadó. A tujasorral szemben nem a növényfal lehet a kifogás, hanem annak magassága. Az építési szabályzat által maximalizált épített kerítés magasságát ne haladja meg a tuják magassága, akkor nem szabálytalan. Ez utcai frontnál, úgy tudom, legfeljebb 2,5 méter, oldalsó (belső) kerítésnél 1,8-2,0 méter, ha a helyi szabályzat másképp nem írja elő. A tujaféléket általában cserjének tekintik, legalább is, amikor árusítják. Viszont 6-10 méter magasra is megnőnek egyedei, ekkor már természetesen fának minősülnek. Méretük, magasságuk a mérvadó, nem az alakjuk. A tuják metszhetők, alakíthatók, nem sínylik meg. Formázott sövény is kialakítható belőle.

Részletek

54.

Az aranyeső (Laburnum) a magyar nevét aranysárga, lecsüngő fürtvirágzatáról kapta. Két faj tartozik ide: a havasi aranyeső (Laburnum alpinum) és a közönséges aranyeső (Laburnum anagyroides). Kerti növényként általában az ezek keresztezésével kapott hibridet, a hosszúfürtű aranyesőt (Laburnum × watereri) ültetik. Az aranyvessző (Solidago) – más nevein aranyos istápfű, mezei aranyos vessző, veres gyűrűfű. Ismert gyógynövény, élénksárga virágai miatt viszont főleg dísznövénynek termesztik. Aranyfa (Forsythia viridissima) amit a legtöbbet láthatunk: vesszőinek hosszában olyan bőségesen hozza aranyszínű virágait, hogy az egész bokor szinte vakít a napsütésben. Az aranyfa virágzik a legkorábban, és ezért a kertekben nagyon népszerű, széles körben ismert és elterjedt cserje.

Részletek

55. Szeretném megkérdezni, hogy ez a számomra ismeretlen növény virágzik-e?

A képen látható növény egy veronikacserje - Hebe sp. - kistermetű, örökzöld cserje. Nyáron virágzik a levelek hónaljában: apró, fehér füzérekben nyílik. Ehhez humuszos, üde talajt, tűző naptól védelmet, télen pedig - extrém hideg esetén - fagyvédelmet igényel. Maximum 50-100 cm magasra nő, ezért ideális sziklakertbe, kőedénybe.

Részletek