471. Az afrikai trópusi növények egyharmada a kihalás szélén áll
Az afrikai trópusi növények egyharmada a kihalás szélén áll egy új kutatás szerint.
Az afrikai trópusi növények egyharmada a kihalás szélén áll egy új kutatás szerint.
A tölcsérjázmin (Dipladenia) egy egzotikus kúszónövény, amely az egész nyári szezonban ontja a tölcsérhez hasonló virágait. Ezekre figyeljünk!
Vannak olyan cserjék, amelyek télen borulnak virágba, és ezzel visznek egy kis színt a téli álmát alvó kertbe. Mutatjuk!
A hortenziát a rózsához hasonlóan kell metszeni, hogy az évek során ne öregedjen el. Nem mindegy viszont, hogy melyik hortenzia faj nő kertünkben, metszésük eltérő lehet.
Általános szabály, hogy fagymentes időben bármikor telepíthetünk díszcserjéket. A két fő ültetési időszak mégis az ősz (október-november) és a kora tavasz (február vége-március). Vannak azonban olyan fajok, melyek számára kedvezőbb a tavaszi telepítés, mint az őszi.
A 2.-3. évben már terem. Bármilyen talajon megél. Nem kell trágyázni, tápoldatozni! Ha idősebb a növény, ritkítani kell, ezzel serkenthetjük a növekedését. Teljesen télálló! Szereti a félárnyékot. Szaporítása dugványról, vagy magvetéssel történik. Gyümölcsei augusztus- szeptember körül érnek be. Inkább aszalva ajánlott a fogyasztása. Fantasztikus mennyiségű vitamint tartalmaz. A leveleit mossa le szappanos vízzel.
Tudomásom szerint a telekhatártól való 3 méteres ültetési távolság a fákra vonatkozik. A cserjékre, sövényekre 1,2 méter az előírás. Érdemes a helyi szabályozást is megismerni, esetenként a helyi előírások eltérnek az országos szabályoktól. Léteznek tujafélék, melyek nem fa alkaltúak, hanem bokorszerűek, széles, lapos lombot képeznek. Ültetésnél nagyobb tőtávolságot kell ezért tartani. Tiszafa-félék is lassan nőnek és örökzöldek, szintén alkalmasak sövény kialakítására. Kertészeti árudákban érdemes körülnézni, ott sokféle tuja egymás mellett megtekinthető, összehasonlítható.
Erre a kifejezetten jogi problémára nem tudok megnyugtató választ adni. Tudomásom szerint a helyi építési szabályzat, mely az országos építési szabályzaton alapul, a kötelező. A helyi szabályzatot érdemes tanulmányozni. Erre hivatkoztam a korábbi levelemben is. Ha a helyi szabályozás erre nem tér ki, a szokásjog lehet a mérvadó. A tujasorral szemben nem a növényfal lehet a kifogás, hanem annak magassága. Az építési szabályzat által maximalizált épített kerítés magasságát ne haladja meg a tuják magassága, akkor nem szabálytalan. Ez utcai frontnál, úgy tudom, legfeljebb 2,5 méter, oldalsó (belső) kerítésnél 1,8-2,0 méter, ha a helyi szabályzat másképp nem írja elő. A tujaféléket általában cserjének tekintik, legalább is, amikor árusítják. Viszont 6-10 méter magasra is megnőnek egyedei, ekkor már természetesen fának minősülnek. Méretük, magasságuk a mérvadó, nem az alakjuk. A tuják metszhetők, alakíthatók, nem sínylik meg. Formázott sövény is kialakítható belőle.
Az aranyeső (Laburnum) a magyar nevét aranysárga, lecsüngő fürtvirágzatáról kapta. Két faj tartozik ide: a havasi aranyeső (Laburnum alpinum) és a közönséges aranyeső (Laburnum anagyroides). Kerti növényként általában az ezek keresztezésével kapott hibridet, a hosszúfürtű aranyesőt (Laburnum × watereri) ültetik. Az aranyvessző (Solidago) – más nevein aranyos istápfű, mezei aranyos vessző, veres gyűrűfű. Ismert gyógynövény, élénksárga virágai miatt viszont főleg dísznövénynek termesztik. Aranyfa (Forsythia viridissima) amit a legtöbbet láthatunk: vesszőinek hosszában olyan bőségesen hozza aranyszínű virágait, hogy az egész bokor szinte vakít a napsütésben. Az aranyfa virágzik a legkorábban, és ezért a kertekben nagyon népszerű, széles körben ismert és elterjedt cserje.
A képen látható növény egy veronikacserje - Hebe sp. - kistermetű, örökzöld cserje. Nyáron virágzik a levelek hónaljában: apró, fehér füzérekben nyílik. Ehhez humuszos, üde talajt, tűző naptól védelmet, télen pedig - extrém hideg esetén - fagyvédelmet igényel. Maximum 50-100 cm magasra nő, ezért ideális sziklakertbe, kőedénybe.