4966. Miért kell télire összekötni, fonni a pampafüvet?
A pampafű télen meghálálja, ha összekötjük hosszú leveleit, hogy a téli csapadék ne fagyjon a tövéhez. Egy fonással ilyen mutatós lehet a telelő díszfüvünk.
A pampafű télen meghálálja, ha összekötjük hosszú leveleit, hogy a téli csapadék ne fagyjon a tövéhez. Egy fonással ilyen mutatós lehet a telelő díszfüvünk.
Az édesvízi halak beépítése az étkezésbe nagyon sokat tehet az egészség megőrzésének érdekében. Sajnos az elmúlt időszak nem kedvezett a húsfajta megítélésének - a nagyipari haltartás következményei miatt sok zsíros vagy nagyon vizes hússal lehetett találkozni. Ideje visszaállítani az édesvízi halak becsületét, és az ízletes pontyot, süllőt, pisztrángot újra terítékre venni.
Ugyan a régmúltban gyertyák és olajlámpások segítették a sötétben való tájékozódást, valamint a késő esti munkálkodást, azonban manapság már sokkal nagyobb az igény a késő estig való tevékeny életmódra. A gyertyák szerepe visszaszorult, ma inkább már hangulatos kiegészítőkké alakultak, míg az olajlámpások szinte eltűntek a mindennapokból.
Igen gyakori eset, hogy valaki eldönti, hogy rágcsálót fog tartani, de fogalma sincs arról, hogy mivel is jár ez. Éppen ezért mindenképp érdemes még a kiválasztás előtt alaposan tájékozódni arról, hogy milyen tartási körülményeket is igényel a kiválasztott rágcsáló. Nézzük meg, hogy milyen otthon az, ami a legjobb, ha várja az újonnan érkező kis kedvencet!
A gránátalma édes, ropogós magjai kiválóan alkalmasak arra, hogy italok tetejére szórva díszként szolgáljanak, de ki is facsarhatjuk őket.
Fák sarjhajtásainak kezelésére a glifozát hatóanyagú gyomírtószerek ajánlottak és hatásosak. Ezek: Fozát, Glialka, Glyfos, Medallon, Roundup. Bármelyik oldatával kezelheti le a fiatal hajtásokat . A hatékonyság növeléséhez és a tapadás fokozásához 1-2 %-ban adagoljon olajat az oldat elkészítésekor. A szert permetezéssel vagy ecseteléssel is felviheti a zöld hajtásra. A glifozát levélen keresztül szívódik fel, és a gyökerekbe is bejut a tápanyagforgalom útján. Valószínű, hogy ismételt kezelések lesznek szükségesek.
Sajnos semmi személyes tapasztalatom sincs a Pogonantherum nevelésével kapcsolatban, de találtam néhány információt. Délkelet-Ázsiából származik, és a Pázsitfűfélék családjába tartozik, tehát nem bambusz. A természetes élőhelyén sűrű záródású fák alatt, főként patakok mentén él, ahol állandó a talajnedvesség és csak szórt fény van, így a tűző nap nem éri a növényeket. Az alsó levelek sárgulását minden bizonnyal tápanyaghiány okozza, mert a nagy tömegben szaporított növényeket gyakran csak tőzegben vagy kókuszrostban tartják, és a tápanyagot folyékony formában juttatják a növényeknek. (ez -logikusan- különösen igaz lehet egy kimondottan vízigényes fajra). Tehát ha nem égette meg a nap és nem száradt ki a földlabdája, akkor kellene némi tápanyagot juttatni neki, lehetőség szerint egy átültetéssel egybekötve, hosszú hatóidejű, szabályozott leadású műtrágyával. Olvastam, hogy a száradt, szétesett "fűcsomót" erőteljes visszametszéssel lehet zömökebbre nevelni. Ennek kipróbálását arra az esetre ajánlanám, ha az első nem vált be.
Babér-Laurus nobilis lehet, bár a képen nagyon nehezen kivehető, a leírások alapján jött a tipp. Édenkertész
Szerintem az elhalt ágakat nyugodtan le lehet vágni, ha eddig nem tért magához, akkor véleményem szerint már nem is fog. Amúgy nem tudom, mi történhetett vele, mert ez nem normális dolog egy ilyen igénytelen növénynél, mint a mocsári hibiszkusz.
Tény, hogy túl sok magyar nyelvű irodalma nincs ennek a növénynek. Néhány fontosabb információt igyekeztem összegyűjteni: A Dorstenia brasiliensis, közönséges nevén bezoárgyökér vagy lázűző korongtányér a megközelítőleg 1500 fajt magába foglaló eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik. A Dorstenia egyike azon kevés nemzetségnek az eperfafélék családjából, amely többek közt apró termetű lágyszárú fajokat gyűjt össze. A növényt elsőként 1786-ban Jean Baptiste Lamarck francia tudós írta le. Dél-Amerikában igen nagy területen, az Amazonas menti esőerdőkben fordul elő (Brazília, Peru, Bolívia, Kolumbia, Uruguay, Paraguay, Venezuela és Guyana). Az alapszövetében található fehér tejnedvet kígyómarás elleni gyógyszerként használták a helyi indiánok, de ma is jó néhány készítmény tartalmazza, ill. számos nemzetközi kutatás zajlik a felhasználhatóság sokféleségéről. A Dorstenia brasiliensis kisméretű növény, jellemzően legfeljebb 8 centi magas, feltűnően erezett levelekkel és apró kosár alakú virágokkal. Gyökérzete vöröses-barna színű, hengeres, amely 2-4 cm hosszú, és körülbelül 1 cm vastag. A számára legmegfelelőbb talaj kiváló vízelvezető, 2 rész homok és 1 rész agyag keveréke. A tűző napot nem kedveli, és magas páratartalmat igényel. A lankadásnak elsődlegesen két oka lehetett, a vízhiány vagy a túlöntözés, amelynek következtében sérültek a gyökerek (gyökérrothadás).