-
Reptéri adminisztrátor és rakodó
-
Tejelő szarvasmarha telep- Műszakvezetői állás
-
karbantartó
-
Kőműves
-
Műszaki ügyintéző
-
Hentes! segédmunkás! betanított munkás!
-
Bolti Eladó Pénztáros Állás
-
Targoncavezető (CE) targoncával
2024. 10. 08
-
Laboráns | Tiszafüred
2024. 10. 07
-
Junior vagy Senior műszaki értékesítő - Építő / Építészmérnök végzettség - Versenyképes juttatási csomag!
2024. 10. 08
-
Csomagoló - Iharosberény
2024. 10. 08
-
Külföldi munkalehetőség
2024. 10. 08
-
Kereskedelmi Koordinátor
2024. 10. 08
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Ahogy a lakberendezésben is számtalan divatirányzat létezik, úgy a kertkialakításnak is sokféle módja, iránya lehet, az egyszerű, szabványos gyep-virágágyás-veteményes szentháromságtól kezdve az olyan összetett koncepciókig, mint például a természetbarát kert. Utóbbi idea azon alapszik, hogy a kert, annak ellenére, hogy szükségszerűen épített, tervezetten kialakított terület, mégiscsak a természetes viszonyok utánzásán alapul, ebben az esetben pedig lehetséges a természet műviességtől mentes képének imitálása. Egyszerűbben megfogalmazva a természetközeli kertstílus vezéreleme, hogy a kert minél jobban hasonlítson az erdők, mezők látványvilágára, hangulatára.
Hogyan érhető el ilyen hatás?
1. A természetbarát kertekben a növényzet dominál, a burkolatok, épített elemek háttérbe szorulnak.
2. Ezekre a kertekre jellemző a színes, buja, tarka növényvilág. Válasszunk szárazságtűrő, lehetőleg honos növényeket! Azok a növények, amik a kertünk klímájához igazodnak, kevesebb ápolási munka mellett is szépen növekednek, kevesebb öntözést igényelnek.
3. A változatos növényvilág lehetővé teszi, hogy nyomon kövessük az évszakok változásait, egész évben gyönyörködhessünk a kertünkben. Válogassuk úgy össze az ültetendő fajokat, hogy minden évszakban legyen köztük színes, virágzó, termést hozó típus!
4. A gyepet ne nyírjuk katonásan rövidre, csak azokon a részeken vágjuk a füvet, ahol ez feltétlenül szükséges a használat miatt. Minél nagyobb területen alakítsunk ki kevesebb ápolást igénylő, a mezők világát idéző virágos rétet.
5. Ha a birtok mérete lehetővé teszi, alakítsunk ki minél többféle növényi élőhelyet a kertünkben! Más és más növények érzik jól magukat a tűző napon, megint mások árnyékban, a fák tövében. Ennek megfelelően különböző karakterű virágágyakat hozhatunk létre, tarka, változatos látványvilágot létrehozva.
6. Néhány korhadt fatuskó, nagyobb kődarab búvóhelyet jelenthet az apróbb állatoknak: bogaraknak, gyíkoknak, pókoknak, sünöknek, rágcsálóknak. A terméskőből rakott lépcsők, lépőkövek, támfalak szintén jó rejtekhelyek a lüktető életet a kertbe hozó állatoknak.
7. A madarak az olyan kerteket részesítik előnyben, ahol elegendő táplálék és biztonságos fészkelőhely van számukra. Ha van a kertünkben fészekrakásra alkalmas, vagy odvas fa, védett cserjesáv, a madarak szívesen laknak nálunk. Kihelyezhetünk madáretetőket, épített odúkat is. Egy pancsolásra alkalmas tál nem csak a nyári forróságot mérsékli, a kertünk dísze is lehet. Eledelül szolgálhat a bodza, madárberkenye, húsos som, és az egyéb, ehető térmésű, a madaraknak megfelelő növényfaj.
8. A lepkék számára ültessünk minél több virágzó, illatos, mézelő növényt. Egyik legjobb lepkecsalogató növény a nyáriorgona.
9. A megfelelően kialakított kerti tó is nagyszerű élőhely az apróbb halak, békák, vízi rovarok számára.
10. Az épített elemek, mint például az utak, a lépcsők, a támfalak anyagukban és formai kialakításukban is legyenek természetközeliek. Az ilyen típusú a kertekbe jobban illeszkednek a rusztikus megjelenésű, változatos formájú építőanyagok, mint a szárazon rakott terméskő lépcsők, támfalak, vagy a rönkfa, fakorong, a szórt burkolatok, gyephézagos burkolatok.
11. A berendezési tárgyak, bútorok, dísztárgyak közül is érdemes a visszafogottabb, rusztikus megjelenésűeket választani, az anyagok közül a műanyagot felejtsük el, a székek, asztalok, padok legyenek fából, fémből, kovácsoltvasból.
12. Törekedjünk arra, hogy a kertünk minél kisebb ökológiai lábnyommal rendelkezzen! A kertben keletkező szerves hulladékot lehetőleg komposztáljuk, és a tápanyag utánpótlást is az ebből keletkező komposzttal oldjuk meg!
13. Spóroljunk a vízzel! A tetőn keletkező esővizet gyűjtsük vödrökbe, hordóba, ciszternába, és ezt használjuk fel az öntözéshez! Szintén vizet spórolhatunk, ha alacsonyabb öntözési igényű, a kertünk klímájához illeszkedő növényeket választunk.
14. Lehetőség szerint kerüljük a vegyszerezést: permetezést, műtrágyázást, ha lehetséges, akkor a felmerülő problémák (növénybetegségek, kártevők) kezelésére válasszunk a biokertészkedésnél használt környezetbarát megoldások közül! Ezzel nemcsak saját egészségünket, hanem a természetet is óvjuk.
15. Kerüljük az invazív fajok telepítését, amik a kertünkből kikerülve elvadulnak, gyomosítanak.
A természetközeli kertkialakítás szinte bárhol létrehozható, azonban ez a kerttípus elsősorban külvárosi, vidéki környezetbe ajánlott. Részmegoldás lehet, ha első lépésben csak a birtok egyik részét, félreeeső szegletét állítjuk át erre a kialakításra, így amennyiben az ötlet nem válik be, nem kell nagyobb költségekkel visszaalakítani mindent. Ahhoz, hogy kertünkben ne uralkodjon el a káosz, a mesterségesen kialakított természet is gondos tervezést, ápolást igényel, tehát a természetközeli kert korántsem tekinthető gondozásmentesnek. Igazán csak évek alatt dől el, hogy mik azok a növények, amik jól érzik magukat a kertünkben és mik azok, amik kevésbé, a természetközeli kert így nem egy-két hét alatt épül meg, hanem több év folyamatos munkája, kísérletezése kell hozzá, ezt vegyük tudomásul, mikor belevágunk a kivitelezésbe! Ezekre a kertekre különösen jellemző, hogy sosem tekinthetőek befejezettnek, mindig alakulnak változnak, ezért rengeteg izgalmat, ugyanakkor örömöt jelentenek.Figyelembe kell azt is venni, hogy a természetközeli kertek másfajta szemléletet követelnek a lakóktól, a kertésztől, a zöld gondolkodás, az ökotudatos cselekvések, a biomódszerek követése elengedhetetlenek, így aki ezekkel az irányzatokkal nem szimpatizál, inkább másféle kertkialakítást kövessen!