(0/
0)
A világ mezőgazdaságában rangos helyet elfoglaló földimogyoró (Arachis hypogea) a múlt század elején bekerült ugyan a hazai kultúrflórába, de a kezdeti sikerek ellenére mégsem vált igazán jelentős haszonnövénnyé Magyarországon, az elmúlt évtizedben termesztése egyre inkább visszaszorult. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet munkatársai 2016 tavaszán kezdtek kisparcellás földimogyoró-termesztéstechnológiai kísérletbe a Böszörményi úti campuson, hogy a növény termesztésének magyarországi lehetőségeit és környezeti válaszreakcióit vizsgálják.
"A májusi vetést követően az időjárás kedvezően alakult az állomány számára, október elején jelentkeztek az érés legfontosabb jelei: a bokrok szétdőltek, a levelek elsárgultak és a magok a fajtára jellemző színűek lettek. A betakarítást 153 nappal a vetés után kezdhettük el" – foglalta össze Balla Zoltán, a Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet tudományos segédmunkatársa.
|
A földimogyoró (Arachis hypogaea) neve ellenére nem a mogyoró (Corylus) nemzetség faja, s a mogyorókkal inkább csak névrokon. Jóval közelibbi a kapcsolata például a borsóval vagy a babbal. Melegigényes növény, kedveli a napfényt. Már gyenge árnyékban mattá válnak zöld levelei. Vízigénye közepes és változó. Homokos talajok megfelelők a számára, nem igényel sok tápanyagot. A növény érdekessége, hogy a virágok megtermékenyülés után a földbe húzódnak és ott nevelik magvaikat, ezért rendszeresen fel kell töltenünk fölldel, mint a burgonyát. Vetés ideje: április vége, május eleje Vetés módja: 40x40 cm térállásba vessük a magokat Szüret: októberben |
Az elért terméshozam hektáronként az amerikai termesztéstechnológia paraméterek alkalmazása mellett 3,3–3,6 tonna lett Debrecenben, ami nem sokkal marad el a világ vezető földimogyoró-termesztő országainak átlagától. Az Amerikai Egyesült Államokban hektáronként 3,8-3,9, Kínában 3,4-3,5, Indiában 3-3,1, Brazíliában pedig 2,5-2,6 tonna termést takarítanak be átlagosan. 2015-ben a legtöbb földimogyorót Kínában (18.7 millió tonna), Indiában (6,8 millió tonna) és az USA-ban (4 millió tonna) termesztették.
"Összességében elmondható, hogy a földimogyoró termesztése és feldolgozása, valamint forgalmazása hazánkban is jó lehetőség helyi növényi olaj-előállítók számára. Az étolaj iránti igény egyre nagyobb, ami a megművelt területek nagyságának növekedésével jár. A földimogyoró egyike a leggazdagabb növényi olajforrásoknak, ennek következményeként a világpiaci ára is folyamatosan emelkedik, ami kiváló befektetési és export lehetőséget jelenthet" – összegezte Balla Zoltán.
Hozzászólások