Milyen kártevői vannak a káposztának?
A legnagyobb jelentőségű fejes káposzta kártevők a tavaszi káposztalégy és a káposzta-bagolylepke. E két károsító határozza meg a fejes káposzta védelmét. A káposztalepke, a repceszár-ormányos, a káposzta-levéltetű, a káposztapoloska és a keresztesvirágúak földibolhái általánosan előforduló és gyakran számottevő kárt okozó fajok. Mindezen kártevők ellen azonban eredményesen használhatók a fejes káposzta védelmére engedélyezett növényvédő szerek.

Dr. Pénzes Béla ezekkel a gondolatokkal vezette be előadását Ócsán, a Syngenta Seeds káposztás szakmai napján.

A Budapesti Corvinus Egyetem Rovartani Tanszékének vezetője a káposztafélék kártevőiről, és az ellenük való védekezésről beszélt. Nem árt megismételni a korábban elhangzottakat, a klímaváltozás miatt pedig új kártevőkkel is számolni kell. Az engedélyezett növényvédő szerek köre alaposan megváltozott, és ezzel a termesztők többsége még nincs tisztában. Pénzes Béla olyan sorrendben mutatta be a kártevőket, ahogy azok a tenyészidőben megjelennek.

 

 

földibolha

 

Jövevények

1983-ban, a káposztafélékkel már akkor is sűrűn beültetett Ócsa határában dohánytripszet találtunk a káposztán is – mondta Pénzes Béla. Az akkor ritkaságszámba menő szakmai újdonság ma már hétköznapi kártevő. A hollandok is felfigyeltek a tripszek által okozott, Magyarországon észlelt kártételre, és egy-két héten belül már Magyarországon tájékozódtak, hogy megtegyék az első lépéseket a kártevő elleni rezisztencia- nemesítésben. Később Franciaországban és Olaszországban is megjelent a dohánytripsz, azóta pedig már az első tripszellenálló fajták is megszülettek a nemesítőműhelyekben. Ma már több tucat ilyen fajtát forgalmaznak a cégek.Másik kérdés az éghajlatváltozás: 1995. és 2005. között több mint tíz olyan, a hazai faunára új rovarfajt írtak le a Rovartani Tanszéken, ami a mediterrán területekről szivárgott fel. Először nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget, most viszont már belátják, hogy az éghajlatváltozás hatása a kártevőegyüttesek változásában is megmutatkozik – mondta a Corvinus Egyetem Rovartani Tanszékének vezetője.

Keresztesvirágúak földibolhái

A helyre vetett káposztánál a kelést követően azonnal megjelennek a keresztesvirágúak földibolhái, hámozgatva a néhány leveles növény leveleit. A palántázott növényeknél nem kell vele számolni. A bőrszöveten keletkezett lyukak klorofillveszteségénél sokkal nagyobb baj, hogy a lyukakon át elpárolog a víz a szövetekből, és az apró növények kiszáradnak. Ha az állomány 10%-a kiszárad, az éppen „elviszi“ a hasznot.
Csapdákkal figyelhető, és mivel kora tavasszal károsít, csak olyan szerek jöhetnek számításba, amik alacsony hőmérsékleten is kifejtik a hatásukat, azaz a piretroidok.

A nyár végén megjelenő keresztesvirágúak földibolhái már csak arra figyelmeztetnek, hogy a következő tavasszal is föl kell készülni a jelenlétükre.Káposztalégy

Ez az állat okozza a legnagyobb gondot a káposzta kártevői közül. Ha a 3-4 leveles káposztát nem védjük meg tőle, akkor akár 30-40%-os kiesésre is számíthatunk. Március elején, közepén kezdődik a rajzása; a gyökérnyakra rakja a tojásait, és a talajban élő lárvái károsítanak. A kiterjedt repcetermesztés miatt a talajok szokatlanul nagy számban tartalmaznak káposztalégy-bábokat. Akkor okoz nagy gondot, ha nincs lehetőség vetésforgóra – például Ócsa környékén. Már a palántanevelőben védekezni kell ellene. Csak az imágók ellen lehet, például piretroidokkal. A palántanevelőben kijuttatott Actara a káposztalégy ellen is hatásos. Először a hímek, majd 5-6 napra rá a nőstények jelennek meg. Tojáscsapdával figyelhetjük; a káposzta gyökérnyaka köré tekert filccsíkba rakja a tojását. A káposztalégy a termesztés első hónapjában okoz gondot, ha ekkor meg tudjuk akadályozni a nyüvek kártételét, akkor nyert ügyünk van – mondta Pénzes Béla.Ormányos, levéltetű, moly

A repceszár-ormányos a káposztaléggyel azonos időben jelenik meg. A káposztalégy elleni érintő hatású rovarölő szer a repceszár-ormányos ellen is hatásos. Sárga színre repül, így az előrejelzésére vízzel telt sárga vödröt használhatunk. Ha késik a káposzta-levéltetű elleni védekezés, akkor hetekre leáll a káposzta növekedése. Csak felszívódó rovarölő szerek jöhetnek számításba. A káposztamoly a káposztatermesztés egyik legelterjedtebb kártevője a világon, Magyarországon azonban egyelőre nem számottevő. Olykor tömegesen jelenik meg, eddig azonban nem okozott nagy kárt. Elképzelhető, hogy az éghajlatváltozással ez is megváltozik.

 

 

Káposztalégy

 

 

Káposzta-bagolylepke

Feromoncsapdával figyelve megoldható a védekezés ellene – hallottuk. Két nemzedékéből az első május-júniusban, a második pedig augusztusban rajzik. A fiatal lárva elleni védekezéshez figyeljük a rajzását, így nem kell állandóan permetezni. A nappal a talajon tartózkodó hernyó szerencsére érzékeny a növényvédő szerekre, a második-harmadik lárvaállapottól viszont fénykerülő lesz, behúzódik a káposztafejbe.

Káposztalepke

Pénzes Béla tanácsa szerint a káposztalepke ne okozzon különösebb pánikot, mert nem húzódik be a káposzta fejébe. A kártevő Cotesia glomerata nevű természetes ellensége pedig a szabadban is előfordul és gondoskodik a természetes egyensúly fenntartásáról.

Tripszek

A tripszek ellen nem kémiai védekezéssel kell fellépni, mondta. Több tucat olyan káposztafajta kapható a különböző cégektől, amelyek mérhető tripsz-ellenállósággal rendelkeznek.
A tripszek behatolnak a káposztafejbe és a bőrszövetet felszakítva tápanyagot vesznek föl a levelekből. A káposztafej párával telített belsejében kiváló a hegszövet-képződés, ezért egyetlen kicsi szúrás helyén is óriási heg keletkezik.

Fonálféreg

A káposzta-fonálféregről (Heterodera cruciferae) megtörtént esetet hallottunk: az egyik káposztatermesztő levélben panaszkodott a Rovartani Tanszéknél, hogy általa még sosem tapasztalt mértékben viszszamaradtak a növények a fejlődésben, sőt száradni kezdtek. A fotókból kiderült, hogy a tisztán tartott, gondozott káposztaföldön a növények annak ellenére maradtak komolyan vissza a fejlődésben, hogy a föld feletti növényrészeken látható károsítók közül egyik sem lehetett képes a látható és leírt mértékű kárt okozni. – Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy csakis a föld alatt lehet a baj forrása – mondta Pénzes Béla. És valóban, meg is találták a káposztafonálférget. Nagy kárt okoz, hiszen éppen a hajszálgyökereket fogja vissza a legjobban, amelyekre a kertész a legjobban számít. Ahol ez a kártevő elszaporodik, ott 6-8 évig nem érdemes káposztaféléket termeszteni. Szabadföldön a kémiai védekezésre semmi esély nincs, mondta.

A repce közvetít

A termesztéstechnológia olyan, mint a futballkapu hálója: ha az egyik szálát megmozdítjuk, akkor mozog vele az egész háló. Ha valamelyik technológiai elem – például a tápanyagutánpótlás vagy a termesztés időzítése – megváltozik, az kihat a kártevők populációira is. Sokat változott mostanában a termesztés, és a termesztett növények aránya is – hívta fel a figyelmet Pénzes Béla. Kétszázezer hektáron termesztenek ma repcét Magyarországon – mondta –, ez súlyos növény-egészségügyi következmény a káposztatermelőknek is. A repce és a káposzta kártevői szinte teljes egészében megegyeznek. Nem csoda, ha a repcének köszönhetően a káposzta-kártevők országszerte elterjednek.

http://gazdakor.szie.hu/novenyvedelem/kaposzta-kartevok

Megosztás

Édenkertész válaszol

LEvendulát ültetnénk tarackos, száraz kertünkbe. Mi a teendő?

A taracktól meg kell szabadulni a beültetés előtt,

Részletek »

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.