Miért hasznosítsuk az esővizet?
Akiben már régóta érlelődik az elhatározás, hogy hasznosítani kellene az esővizet, annak talán elegendő a következőkben olvasható megerősítés, és ezzel véglegesen meggyőzi önmagát, no meg másokat is: érdemes belevágni!

1. A vízkészletek korlátozottak

A talajvízből, folyókból vagy más felszíni vizekből egyre nagyobb nehézséget jelent a tiszta ivóvíz előállítása. Különösen az intenzíven hasznosított mezőgazdasági területeken figyelhető meg a talajvíz mind fenyegetőbb méretű szennyeződése a műtrágyákból és a növényvédő szerekből származó nitrátokkal, peszticidekkel. Az ipartelepek közelében pedig a klórozott szénhidrogének felhalmozódása okoz gondot. Az ivóvizet ezért sokszor távolról, kevésbé szennyezett területekről kell csővezetéken a felhasználás helyére vezetni. A költségek tehát nőnek, a talajvíz szintje pedig süllyed az intenzív vízkiemelés miatt.

esoviz-levezetese
Az esővíz olcsóbb...

 

2. Az esővíz olcsóbb

Minél több vezetékes vizet használ fel a lakosság, annál többe kerül a víz kinyerése, tisztítása és szállítása. A felhasználás helyétől függően, ma már Európaszerte és hazánkban is egy köbméter víz 1-3 Euróba kerül. A legtöbb településen ehhez még hozzá kell számítani a képződő szennyvíz elvezetésének és tisztításának költségeit.

Egy háztartás esővíz általi költségmegtakarítását könnyen megbecsülhetjük, ha azt vesszük alapul, hogy az éves 100-500 m3 vízfogyasztásnál az ivóvíz mintegy 50 %-át esővízzel helyettesítjük. Igaz, a megtakarítás összegét csökkenti az esővízgyűjtő és hasznosító berendezések beszerzésének, felszerelésének és üzemeltetésének, karbantartásának költségei. A felhasznált vagy fölös esővíz szennyvízcsatornába bevezetett része szolgáltatási díjkötelezettséget jelenthet, ami tovább csökkentheti a költségelőnyt.

 

vizfogyasztas
A vízdíjak alakulása Budapesten, 1990-2008

 

3. Az esővíz felhasználása energiatakarékos

A víznyerés helyétől olykor 100 km-re is el kell juttatni csővezetéken az ivóvizet a felhasználás helyére. A szivattyúzás elektromosenergiaigénye pedig igencsak tetemes, hiszen nem csak a csővezeték ellenállását kell leküzdeni, hanem a magasan fekvő településeken is jogosan igénylik a megfelelő víznyomást. Ezenkívül sok energiát fogyaszt a víz előkészítése, tisztítása is. Az esővíz továbbítása ezzel szemben csekély energiafelhasználással jár, mivel csak kis nyomáson és rövid távolságra kell vezetni.

 

4. Az esővízhez kevesebb mosószer szükséges

Minél keményebb a víz, annál több mosószer szükséges a ruha mosásához. A kemény vízhez akár kétszer annyi mosószert (vagy még többet) kell adagolnunk, mint a lágy vízhez. A vezetékes víz keménységét okozó kalcium- és magnéziumionok ugyanis megkötik a szappan- és egyéb mosószer-molekulákat. A mosószerekhez ezért általában vízlágyítót is adagolnak; minél keményebb a víz, annál többet. Mindennek az a következménye, hogy több és drágább mosószerre van szükség, a szennyvíz pedig sok foszfáttal, felületaktív anyaggal és fehérítőszerrel terheli a környezetet, a természetes vizeket.

 

esoviz_tarolo
Őrizzük meg az esővizet!

 

Az esővízben ezzel szemben nincsenek vízkeménységet okozó vegyületek, ami lehetővé teszi, hogy kevés mosószert használjunk, ráadásul a mosógép sem vízkövesedik el.

 

5. Kevesebb tározóra van szükség, és kisebb az árvízveszély

A mind nagyobb területek burkolásával (épületek, utak, egyéb burkolt felületek) fokozódik annak a veszélye, hogy heves esőzések alkalmával a víz nem tud elég gyorsan elszivárogni a talajba, hanem a felszínen hömpölyögve kárt okoz, ill. a csatornahálózaton át gyorsan a vízfolyásokba jut, amelyek nem képesek elvezetni a víztömeget, és kiáradnak. Mindezt úgy igyekeznek megakadályozni, hogy a településeken (hatalmas költséggel) ideiglenes esővíztározókat építenek, amelyekből később fokozatosan eresztik le a vizet. Egyre több országban a mezőgazdasági területeken is létesülnek víztározók, amit a vízvédelmi keretből szintén finanszírozni kell.

A házi esővíztározóknak ugyanaz a szerepük, mint a városi tározóknak, azaz az esővíz nem folyik el nyomban a csatornába. A túlfolyó beszívódhat a kert talajába, tehát a csatornahálózatot kevesebb víz terheli, és még helyben hasznosítható is.

 

esoviz-felhasznalasa
A növények az esővizet szeretik

 

6. A növények az esővizet szeretik

A lágy esővizet jobban szeretik a növények, mint a kemény vezetékes vizet, és jót tesz a cserepes növényeknek is, ráadásul nem keletkezik csúnya mészkiválás az agyagcserepek külső felületén. Esővizet használva, értelemszerűen nem kell tartani vízkövesedéstől a vezetékekben, szerelvényekben, vécécsészékben.

 

7. Az esővíz nem szennyvíz

Ha az ivóvíz egy részét esővízzel helyettesítjük, kevesebb szennyvíz keletkezik. Ha egy településen elég sokan használnak esővizet, elegendő a kisebb kapacitású csatornahálózat és szennyvíztisztító, ill. a meglévő létesítményeket sokáig nem szükséges bővíteni, ami igen nagy költségmegtakarítással jár, és nem kell emelni a közműdíjakat. Újonnan épülő létesítmények, lakónegyedek tervezésekor sokfelé már alkalmazzák ezeket az elveket.

Egyébként pedig jó érzés, hogy tehetünk valamit környezetünk megóvásáért!

esoviz-hasznositasa

 

 

Forrás: Az esővíz hasznosítása

Megosztás

Hozzászólások

Édenkertész válaszol

Törpedáliát tennék az irodám ablakába, ami nyugati fekvésű, napi 2-3 óra szűrt napfénnyel. Jó hely ezeknek a virágoknak?

A törpe dália napfénykedvelő, jobban érezné magát teljes napsütésben.

Részletek »

Fotójáték

Legfrissebb fotó:

Találkozás

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.