No SSO cookie

Minden cseppje kincs - az esővíz begyűjtése

Utolsó változtatás: 2012-09-19 | Első közzététel: 2012-09-19
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Minden cseppje kincs - az esővíz begyűjtése
Az esővízgyűjtéssel sokat spórolhatunk, nem mindegy viszont, hogy hogyan csináljuk. Lássunk néhány házi és profi megoldást!


Miért jó az esővíz?

 

A csapadék kiegyensúlyozott felhasználását érhetjük el azzal, ha gyűjtjük az esővizet. Mikor sok van, összegyűjtjük, mikor kevés, elöntözzük. Nagyszüleink, ahol megtehették, hordóba, kádba összegyűjtötték az esővizet, mert finom illatos lett tőle az abban mosott ruha, és selymes a lányok haja. Tették ezt annak ellenére, hogy a kutakról még ingyen hozhattak vizet és nem volt csatornadíj sem. Az esővíz azért jobb, mert a talajvizekhez képest lágy víz, nincs benne mész, kevesebb szappantól felhabzik.

Az esővíz olcsóbb


Manapság nagyon sokat fizetünk a víz- és csatornahasználatért. A vízdíj azért olyan magas, mert a természetes vizeket bonyolult eljárásokkal tisztítják és szállítják a fogyasztókhoz. Ezek az eljárások pedig nemcsak bonyolultak, hanem erőforrás-igényesek, így környezetterhelők is. Tehát ha az esővíz begyűjtése által ingyen vízhez jutunk, akkor egyben a környezetünket is tehermentesítettük.

 

 

Minden cseppje kincs - az esővíz begyűjtése
Esővíz tárolására

 

 

Egy modern háztartásban akár napi 150 liter ivóvizet is elhasználunk a legdrágább vezetékes vízből.

 

Minden cseppje kincs - az esővíz begyűjtése
Ivóvíz felhasználás

Napi ivóvíz felhasználás (l/fő)


Takarítás 6

Mosogatás, főzés 10

Fürdés 70

Mosás 20

WC öblítés 45

Kert öntözése 10

 

 

Európa egyes országaiban ezért támogatják is az esővízgyűjtést, ezzel motiválva a lakosságot, hogy öntözésre, autómosásra, esetleg vécéöblítésre ezt a takarékos, helyben nyert vízforrást használják. Magyarországon az átlagos csapadékmennyiség 550 mm négyzetméterenként. Növényeink átlagos csapadékigénye 520 mm évente. Örülhetnénk, hiszen ez bőven fedezi az igényeiket. Azonban ha jobban belegondolunk, rájövünk, hogy növényeink aktív állapotunkban, a tenyészidőszakban (áprilistól novemberig) igénylik leginkább a csapadékot, akkor pedig átlagosan csak kb. 300 mm hullik négyzetméterenként. Ez négyzetméterenként 220 liter vízhiányt jelent. Ezt pedig valahonnan pótolnunk kell, ha kertünkben nem akarjuk kókadó növények közt, a kiégett gyepet nézve tölteni hétvégéinket.

Kertépítéshez bevett gyakorlat


A kertépítésben egyre inkább bevett gyakorlat, hogy öntözőrendszerek telepítésekor rögtön föld alatti esővízgyűjtő tartályokat is elrejtünk a kertünk talajába. Az így raktározott vízzel (utántöltést és szűrést végezve), ragyogóan öntözhetjük a pázsitunkat, mészkerülő vagy akár mészérzékeny dísznövényeinket is. Az esővízgyűjtés legegyszerűbb módja a tetőnkről összefolyó víz elvezetése a megfelelő nagyságú tartályokba. Az így nyerhető vízmennyiség kiszámításához vegyük figyelembe, hogy 30-40 m2 tetőfelületről 1 köbméter víz gyűjthető össze havonta.

Nyilván a legegyszerűbb megoldás az, ha egy hordót állítunk az ereszcsatorna alá. Ezzel az a baj, hogy nehéz a vizet kinyerni belőle, nincs az öntözéshez szükséges víznyomás, ráadásul hamar elkoszolódik, bealgásodik a víz. Ennél szakszerűbb módja az esővíz felfogásának, mikor acéltartályokat vagy a helyszínen kivitelezett vasbeton tartályokat építenek. Ezek hátránya, hogy gyakran idő előtt korrodálódnak, vagy nem nyújtanak kellő vízzárást.

 

 

Minden cseppje kincs - az esővíz begyűjtése
Hordó a csatorna alatt

 

Éljen a modernitás!


A legmodernebb megoldás az edzett műanyagból, speciálisan víztárolásra gyártott tartályok földbe süllyesztése. A talajfelszín alá helyezett tartályok ugyan a mechanikai hatásoknak kevésbé állnak ellen, de kis odafigyeléssel akár életünk végéig kiszolgálhatnak minket. A célnak megfelelően mindenféle méretben és összeszerelésben hozzájuthatunk a legkülönfélébb formákhoz. További előnye a műanyag tartálynak, hogy kis súlyának és szerelvényezhetőségének köszönhetően könnyen telepíthető. Telepítéskor a kiásott gödör aljára homokágy kerül, majd a tartály köré vízelvezető réteg, és már rá is kapcsolható az esővízcsatornák gyűjtővezetéke. A tartályok összekapcsolhatóak, ezért nagyfelhasználók igényeit is képesek kielégíteni. Vigyázni csak talajvizes területeken kell, ahol könnyű súlyának következtében előfordulhat, hogy felúszik a tartály.

Az esővízgyűjtésnek természetesen hátránya is van. Elég, ha megnézzük, hogy eső után néha milyen koszosak lesznek az autók: ugyanis az esővíz sem mindig tiszta. A városi levegő szennyezettsége is könnyen átvándorol az esőcseppekbe, így gyakran a nitrogén és kénvegyületek miatt savas kémhatású vagy éppen koromtartalmú az esővíz. A másik problémát a háztetőkön felhalmozódó szennyeződések (madárürülék, ereszbe hulló falevelek) okozzák. Érdemes tehát odafigyelni az esővíz használatára, profi technikát alkalmazni, esetleg szakértő véleményét kérni. A megtakarítás és a környezet tehermentesítése mindenképpen megéri az utánajárást.


Szólj Te is hozzá!