A falevelek télen
Nagyszerű társaság munkálkodik az erdei és a kerti talajokban, hogy az ősszel lehullott falevelekből, levágott fűszálakból és másféle szerves anyagokból tavaszra príma humuszt készítsenek.

A talajban élő baktériumok tevékenysége  révén az ásványi anyagok a növények számára felvehető állapotba kerülnek.

Csak hogy fogalmunk legyen, mekkora társaságról van szó: az erdészek kiderítették, egy jobbfajta erdei talaj 1 grammjában, 20 centis mélységben szűk ötmillió baktérium és negyedmillió sugárgomba él. Mélyebb rétegekben már kevesebben vannak.

 

lehullott_falevel_tel2

 

Az egysejtűek mikroszkopikusan kis állatok. A talaj kiszáradásakor betokozódnak, cisztákat képeznek. Ha újra nedves lesz a környezetük, ismét „kibújnak” burkukból, és vad lakmározásba kezdenek, ennek „eredménye” a humusz.

A laikusok számára egyszerű a humusz fontosságát megmagyarázni. Neki köszönhető, hogy megköti a szervetlen tápanyagokat, és ezeket a molekulákat már képesek a növények is felvenni.  Következésképpen fontos az is, hogy a szerves humuszképző élőlények nyugodtan munkálkodhassanak, vagyis nem szabad a talajokat szennyezni.

Az avar lebontása többlépcsős, nagyon bonyolult és időigényes folyamat. A mikrobák és baktériumok munkálkodása révén látványosan, szabad szemmel is láthatóan változik a levél szerkezete. A különböző fafajok levelei eltérő mértékben bomlanak. Például a tölgy-, bükkavar a nagy lignintartalom miatt sokkal nehezebben és lassabban bomlik le, mint mondjuk a gyümölcsfák levelei.

Hasonlóan csodálatos segítő lények a gyűrűsférgek, közöttük is a legismertebb kerti jótevők a giliszták és a televényférgek. Nincsenek is kevesen, mert egy kevésbé műtrágyázott kertben – a műtrágya elől ugyanis menekülnek –, ha száz négyzetméteren mindet kihúzgálnák, akkor akár egy kilónyit is sikerülne találni. Folyamatosan rágnak, s bélcsatornájuk működése hozzájárul a talaj minőségének javulásához.

 

friss_humusz


Szabad szemmel is láthatóak az ugróvillások nagyjai. E szárnyatlan rovarhad fajai vannak legtöbben a Földet ma benépesítő rovarok között. Egy liternyi erdei földben átlagosan ezer példányt lehet találni. Az élő zöld növényt csak kevés fajuk tudja megrágni, többségük bélcsatornáján a különböző, már elhalt szerves és ásványi anyag is áthalad. Így joggal nevezhetjük az ugróvillásokat a talajképződés, talajélet katalizátorainak.

 

Szerző: Czauner Péter

Megosztás

Hozzászólások

Édenkertész válaszol

Az átteleltetett bakopát vissza kell-e vágnom. Ha igen mikor és mennyire?

A bakopa (Bacopa monnieri) eredeti élőhelyén valóban évelő növény, nálunk fagyérzékeny, de ha sikerült egészésgesen átteleltetni, valóban új életre kelthető egy metszéssel.

Részletek »

Fotójáték

Legfrissebb fotó:

Gloxínia

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.