Mandula magdarázs fenyegeti a mandulásokat

Mandula magdarázs (Eurytoma amygdali)

Ez a hártyásszárnyú rovar a Közel-Keletről érkezett, de Görögországban és Jugoszláviában is meg lehetett találni. Az első leírás Bulgáriából származik, (Enderlin 1907. ), de már Magyarországon is megjelent. (Haltrich A.,- Markó V. 1988. Növényvédelem 4. pp. 545-549.)

Tojását a zöld mandula belsejébe rakja tavasszal. Ott táplálkozik és fejlődik, ami megzavarja a gyümölcs fejlődését, a bél beleragad a csonthéjba. A gyümölcs összeszárad, betakarításkor nem esik le, egész télen a fán marad, tavasszal a darázs kirágja magát és kirepül.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy Franciaországban sok gondozatlan mandula van, a mezők szélein körbeültetve, ahol szabadon szaporodhat. Sajnos várható, hogy nálunk is felszaporodik, ahogyan egyre enyhébbek a teleink.

Leírása

A hím 4-6 mm, a nőstény 7-8 mm-es. Egy nemzedékű. Rajzás után 3-6 napig párosodnak, és gyümölcsönként 1-9 tojás raknak le, összesen 50-100 darabot. 10 nap múlva kelnek ki a tojásból a lárvák. Tavasszal 1-2 mm-es lyukat rágnak a csonthéjon, amin keresztül kirepülnek.

Védekezés

A lárvák megjelenését nagyítóval is nehéz megfigyelni, mert a tojás 0,38 mm átmérőjű, fehér színű, összemosódik a mandula színével. A védekezést 10-15 %-os kelésnél kell megkezdeni.

Kevésbé pontos, de könnyebb módszer a darazsak kibújásának megfigyelése. Görögországban ez március végén várható és a rajzás után 20 nappal permeteznek, esetleg másodszor 10-16 nap múlva. Ha mégsem elegendő, akkor május közepén újból permeteznek.

A védekezés bonyolult, mert a tojás és a  lárva védve van a gyümölcsben, és az ott is hatásos szereket kivonták a forgalomból. 2006-ban a termelők nem találták megfelelően hatásosnak a phosalon alapú védekezést. Újabb vizsgálatok után egy piretroidot láttak alkalmasnak kétszeri kezeléssel, és engedélyezték is. Érintő hatású szerrel csak a repülő, kifejlett alak ellen lehet védekezni, 3-4 héten át. (Lamda cihalotrin: Karate, Karate-Zeon) Az első kezelést a rajzás kezdetén, a másodikat 15 nap múlva végezték. A kezelt területen 0,6- 3,2%, a kezeletlen területen 76-88%-os volt a fertőzöttség.

Katsoyannos,et al., ( Entomol. Exp. Appl., 62:9-16.) arról számol be, hogy élő, még nem párosodott nőstény darazsakkal csalétkezett csapdákkal eredményesen lehetett csapdázni a kártevő hímjeit, sőt a rajzásmenet ismeretében adatokat közöl a védekezés optimális időzítésére vonatkozóan. A nőstény darazsakat előző évben fertőzött mandulákból keltette ki, mivel szintetikus feromonnal csalétkezett csapda nem volt ismeretes. Azt azonban már tudták, hogy a még nem párosodott nőstény darázs termel szexferomont, amely a hímeket vonzza.

Állítólag 2001-ben sikerült szintetikus foromont előállítani, de nem bizonyult hatásosnak.
Biológiai védekezés újabb lehetősége nyílna meg, ha sikerülne előállítani azt az illatanyagot, mellyel a tojásrakás után megjelölik a gyümölcsöt, és az így megjelölt gyümölcsöt elkerülik a tojásrakó nőstények, éppúgy, mint a cseresznyelégy esetében. Sajnos még nem ismert a molekula szerkezete sem.