Miért védekezzünk a lóhangyák ellen? 1. rész

A lóhangyák jellegzetességei

A királynő általában eléri a 1,5 cm hosszúságot. A dolgozók mérete különböző, 6,35 mm - 1 cm között váltakozik. Csak a királynő hoz utódokat. A fejletlen hangyák (lárvák) fehérek, lábatlanok és a kukacra hasonlítanak. Ők a bolyban maradnak, és a dolgozók etetik őket (melyek „nagyobb" és „kisebb" dolgozókra oszlanak).

A lárva bábbá alakul, ami barna és kapszula alakú. Végül ezekből a bábokból új felnőttek fejlődnek ki. A felnőtt hangyák fajtától függően kölönböző színűek. A Camponotus pennsylvanicus lóhangya (amelyikről a továbbiakban beszélni fogunk) a leggyakoribb fajta, mely a házakban fészkel, és elsősorban fekete színű. Más lóhangya fajták inkább vöröses barna vagy sárga színűek.

A lóhangyák életciklusa

A lóhangyák tavasszal rajzanak, vagyis a szárnyas kifejlett egyedek elhagyják a kolóniát. A rajzás egyedüli célja a szaporodás (mivel a párzás után a hímek elpusztulnak). A nőstény (azaz a majdani királynő) röviddel párzás után elhagyja szárnyait, keres egy faüreget vagy egy lyukat a földben és 15-20 tojást rak le 15 nap alatt.

A tojás fázis kb. 24 napig tart, a lárva fázis 21 napig és a báb ciklus 21 napig, tehát kb. 66 napba telik 21-32 Celsius fokon, amíg a tojásból kifejlett egyed lesz. A hűvös időjárás miatt ez az időszak akár 10 hónapig is eltarthat. Az első szaporulat kizárólag csak a királynő szája által kibocsájtott folyadékkal táplálkozik. A királynő nem eszik, hanem zsírtartalékait és szárnyai izmát használja fel önmaga táplálására.

Az első szaporulatból kikerülő néhány munkás vállalja magára a boly feladatait, az étel begyűjtését, a boly kibővítéséhez szükséges folyosók kiásását és a második generáció tojásainak, lárváinak és bábjainak felügyeletét. A dolgozók a fejlődésben lévő lárvákat és a királynőt az általuk felöklendezett eledellel táplálják. A királynőnek a tojásrakáson kívül nem sok feladata van.

A későbbi generációk során a különböző méretű dolgozókból fő és alárendelt terméketlen nősténydolgozók válnak. A nagyobb „felsőrendű" dolgozók vigyáznak a fészekre, harcolnak a behatolókkal, felderítenek, és eledel után kutatnak, míg a kisebb „alárendelt" dolgozók bővítik a bolyt és vigyáznak az utódokra. Ha megzavarják a dolgozókat, akkor ezek eliviszik az etetésre és gondozásra szoruló lárvákat és bábokat, mert azok másképp elpusztulnak. 3-6 év után a kolóniának 2000-3000 dolgozója lesz, akik majd ezt követően rajzó hangyautódokról gondoskodnak.

A rajzó hangyákat ősszel hozzák a világra, de a következő tavaszig nem hagyják el a bolyt. Egy fejlett kolóniában általában egy királynőre 200-400 rajzásra létrehozott szárnyas hangya jut. A dolgozóknak erős állkapcsuk van, amellyel, ha kapcsolatba kerülünk, könnyedén megharaphatnak (erősen megcsíphetnek). A rajzáson kívül más mód is van az új fészek létrehozására. A dolgozók kiköltöztetve a lárvákat és a bábokat a központi bolyból további „mellék" kolóniákat hozhatnak létre. A későbbiekben pedig, ezek a másodlagos kolóniák is létrehozzák a saját nemzedékeiket.