A féltékeny fakopáncs
Az udvarra kihelyezett madáretetőnél azonban már második éve látok egy nagy tarkaharkályt, amely az etetőből kiveszi a napraforgó magot.
A harkály kiveszi a magot az etetőből. Mellette látható az előzetesen kivájt lyuk.
Azután gyors mozdulattal lejjebb ugrik és elrejti a magot a lyukban. Ezt többször is megismételte. Nem kotortam ki a magvakat, de úgy számoltam, hogy 6-8 darabot is beletett egy lyukba.
A harkály a lyukba teszi a magot
Nem tudom, szokásos vagy ritka viselkedés ez a nagy tarkaharkálynál, nekem újdonság volt, mert bár régóta kint van a madáretető, csak az utóbbi két évben láttam ilyet.
Brehm: Az állatok világa című könyvében az alábbiakat írja róla:
"A fakopáncs úgy ligeteket, mint az összefüggő erdőségeket egyaránt szereti. Ősszel meg télen a kertekbe is ellátogat. Azok közé a harkályok közé tartozik, amelyek a fák kopácsolásával rendszeresen magukhoz csalogathatunk. Tavasszal persze mindig "beugrik", mihelyt a dobolásához vagy kopácsolásához hasonló kopogást hall, mert ilyenkor egykettőre felébred benne a féltékenység. De ősszel illetve az egész tél folyamán az orra elé száll az őt bolondító embernek, s minden ágat végigkutat, hogy ellenfelét vagy vetélytársát felfedezhesse.
Az olyan alkalmakkor, amikor ez a madár káros is lehet, nem is olyan nagyon ritkák. Az, hogy az apró madarakat üldözi, alig nyom a latban, de aránylag több kárt tesz a különböző magvakban, főleg a mogyoróban és az erdei fenyő magvaiban. A fenyők tobozainak kinyitásában meglepő ügyességet tanúsít, és néha heteken át fenyőmaggal táplálkozik.
Videó: A harkályok minden országban megihletik a természetfilmeseket
Amennyire ügyes a fakopáncs a fenyőtobozok kinyitásában, éppoly kevés benne a kitartás fészke kiácsolásában. Igen sokat elkezd, amíg egyet befejez, s ha csak teheti, olyan odút keres fel, ahol vagy ő maga vagy más rokona már költött."
