Miért és mire jó a zöldtető?

Magyarországon is megugrott a zöldtető népszerűsége, amikor az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) módosítása révén a többszintes növényállományt is elkezdték beleszámítani a telekre előírt zöldfelület mértékébe. A termőterület vastagságától függően a zöldtető összterületének 25-75 százaléka számítható be ugyanis zöldfelületként. A hazai beruházókat csak ez ösztönzi a technológia alkalmazására. Pedig vannak más előnyei is.

A zöldtető előnyei:

• Az energiaárak folyamatos emelkedése mellett kedvező, hogy a zöldtető télen fűt, nyáron hűt.
• Míg egy panelház legfelső szintjén nyáron a plafon közelében 42 fokos a levegő hőmérséklete, addig tíz centiméter rétegvastagságú extenzív zöldtető estében sem emelkedik 20 fok fölé.
• A zöldtető által csökkentett hőingadozás azért is előnyös, mivel növeli az adott épület szerkezetének élettartamát.
• Emellett védi a szigetelést az UV-sugárzástól és az elöregedéstől, javítja a mikroklímát, segíti a biodiverzitást és persze növeli az ingatlan értékét is. Linzben például 30 százalékkal nőtt az olyan ingatlanok ára, melyeken zöldtetőt alakítottak ki.

A zöld növényekkel borított tetőknek kétféle változata alakult ki: az egyik az intenzívnek nevezett típus, míg a másik az extenzív variáció.

Előbbi komoly előkészületeket igényel, megfelelő tetőszerkezetet, mivel közel félméteres földréteget kell elbírnia a tetőnek. Többféle növény kerülhet rá, melyek komoly gondozást igényelnek. Ennek köszönhető, hogy kevésbé terjedt el. A másik változat az extenzív tető, mely csak néhány centis földrétegből kibújó növényzetet hordoz. Ezek jellemzően szívós, igénytelen növények. Komoly kultúrája alakult ki ennek a típusnak az elmúlt ötven évben, különösen Európában. Ennek ellenére jelenleg elsősorban az Egyesült Államokban terjed rohamos gyorsasággal.

Miért is jó a zöldtető nekünk?

A zöld tető felfogja a csapadékot, miközben megóv a napfénytől. Ennek köszönhető, hogy a tető élettartama is nő, illetve mérsékli a hőmérséklet-ingadozást. Ezen túl jó oxigénforrás, illetve némi életteret biztosít madaraknak, rovaroknak (sőt olykor kecskéknek is). A leggyakoribb növény a zöld tetőkön a varjúháj, mely nem ereszt túl mély gyökeret, tűri a szárazságot, s nem nő az égig. Különböző variációi léteznek, melyek eltérő színeket, illetve virágzatot jelentenek. Az extenzív zöld tetőkre jellemző vékony és száraz talajréteg ugyanakkor azt is biztosítja, hogy a gyomok nem telepednek meg. A varjúhájat nyírni sem kell, maximális magassága néhány centiméter.

Arra azonban figyeljünk, ha zölddé akarjuk tenni a tetőnket, hogy a legtöbb tetőszerkezet még egy vékony földréteget sem bír el extra megerősítés nélkül. Elsősorban a nem túl meredek tetőket érdemes növényzettel borítani, mivel kevesebb gonddal jár ilyen esetben a kiépítés és fenntartás. A leginkább azonban az határolhatjaja be lehetőségeinket, hogy többletköltséggel kell számolnunk, s nehéz megfelelő szakembert találni a kivitelezésére.

_{www.ingatlanmagazin.com}