Beporzó projekt és vízvédelmi program a Syngentával
2008-as szinten teljesített a Syngenta - nyilvánosságra hozták a vállalat 2009-es pénzügyi eredményeit. Egy küzdelmekkel teli mezőgazdasági év után a 2008-as teljesítményével közel megegyező eredménnyel zárt a világ egyik vezető agrárvállalata, a Syngenta. A gazdasági válság okozta nehézségek a hazai eredményekben az időjárásnak köszönhetően még fokozottabban tükröződtek, így a vállalat nettó árbevétele 4 százalékkal maradt el az előző évitől.

Syngenta és a fenntartható mezőgazdaság

 

Napjainkban a mezőgazdaságra vár az az óriási feladat, hogy a fokozódó élelmiszerigény és a növekvő mezőgazdasági eredetű energia-alapanyag kereslet miatt növelje a világ mezőgazdasági termelését. Ez a termelés intenzitásának további fokozását vonja maga után, amelyet azonban úgy kell megvalósítani, hogy közben a természet és környezet értékeit fenntartsuk, s lehetőleg teret adjunk a biodiverzitás fejlődésének.

A Syngentának több olyan környezetvédelmi programja is folyik, amelyek keresik a lehetőségeket, hogy a mezőgazdálkodás során az olyan természeti erőforrások, mint a talaj, a víz, vagy a természetes növénytársulások és állatvilág fennmaradjanak. Ilyen programok a SOWAP, a MARGINS, valamint a Beporzó projekt.

 

A programok célja nemcsak példát mutatni a közép-kelet európai térségben, hanem egyben új műveléstechnológiák fejlesztése a gazdálkodók számára.

 

 

SOWAP, Talaj- és vízvédelmi program

A 2003 és 2008 között folyó SOWAP (Soil and Water Protection) EU Life keretében megvalósuló program az egyes talajművelési módok a talajpusztulásra, a talaj vízmegtartó képességére, valamint a megművelt terület növény- és állatvilágának sokszínűségére (diverzitására) gyakorolt hatását vizsgálta.

A hagyományos gazdálkodás általánosan elterjedt tapasztalatai szerint Európa éghajlati és talajtani viszonyai között a kultúrnövények igényeit legjobban kielégítő „vezér-művelés" az évente legalább egyszer elvégzett talajforgatással, azaz szántással, és az azt követő kiegészítő művelésekkel biztosítható. Ezzel a mélyreható, jelentős mértékű és költséges beavatkozással azonban már szinte a megszületése óta versenyben áll egy kevésbé látványos, ám olcsóbb művelést eredményező agronómiai megoldási lehetőség: a talajkímélő-művelés. A tengerentúlon és Nyugat-Európában ma már széles körben alkalmazzák ezt a technológiát, nálunk azonban még mindig csak kevesen használják.

A SOWAP kísérlet során a két technológiát összehasonlító üzemi termesztési kísérletet (107 ha-on), és a felszíni lefolyást és talajpusztulást is követő modell-kísérletet (4×1200 m²-en) állították be. A kialakított parcella-párokon belül kísérleti kezelésként a talajkímélő (nem forgatásos sekély) művelést (TK), kontrollként pedig a hagyományos szántásos művelést (H) szerepeltették. A művelések környezetre gyakorolt hatásának meghatározása érdekében a hazai általános (főleg búza-kukorica) vetésváltás gyakorlatát követték.

A kísérlet eredményeként a talajkímélő művelés a talajpusztulás mértékét harmincad részére csökkentette: 2003 és 2006 között a szántásos művelés következményeként a csapadék 11 tonna talajt hordott le a kísérleti területről.

Ezzel szemben a minimum művelésű kísérleti parcellákon ez a talajpusztulás 0,3 t/ha-ra csökkent a forgatás nélküli művelés, a talajfelszínen hagyott mulcsréteg és a növényápolási munkák eredményeként. A talajkímélő művelés csökkentette a talaj tápanyag-veszteségét, megakadályozva ezzel, hogy ezek szennyezőanyagként a környezetbe és a vízfolyásokba kerüljenek. További pozitív eredmény, hogy a talajkímélő művelésben a csapadékvíz beszivárgott a talajba és növelte a növények vízellátását.

 

A SOWAP kísérlet eredményei bebizonyították, hogy az intenzív mezőgazdálkodási gyakorlatban is van lehetőség a talaj védelmére és a biodiverzitás megőrzésére, a szintvonalas műveléssel, sekély talajmunka alkalmazásával, a szármaradványok bedolgozásával és részben a talajfelszínen hagyásával. A kísérlet során másodvetésű védőnövényként vetett repce téli talajtakarása szintén kedvező volt.

 

Gazdaságossági megtérülés: a kímélő talajművelésre való átállás után a 2. és 3. évben 10-20 százalékos terméscsökkenés jelentkezett búzában és kukoricában. A negyedik évtől a terméseredmények a kétféle talajművelés módban már nem tértek el. A 2007-es rendkívül aszályos évben a kukorica termése a talajkímélő művelésben már 10 százalékkal meghaladta a hagyományos művelésű hozamot. 2008-ban a búzatermés 4 százalékkal, a repcetermés 10 százalékkal adott magasabb termést a kímélő művelésben.

 

A mezőgazdálkodás jövedelmezősége a két művelésben ugyanakkora volt, elsősorban a kímélő művelés alacsonyabb üzemanyag-ráfordításának eredményeképpen. A kímélő művelés pozitív hatással van a területek állatvilágára is - a földigiliszták száma megháromszorozódott. Ez a több szervesanyag jelenlétének, a kisebb mértékű bolygatásnak és a kedvezőbb talajnedvesség viszonyoknak köszönhető. A giliszták jelenléte fontos, mert amellett, hogy javítják a talaj szerkezetét, egyben növelik a pusztulásnak való ellenállását is. A kímélő művelésű parcellák kedveztek a kistestű énekesmadarak táplálkozásának és felszaporodásának is. Elsősorban téli időszakban volt biztosítható a nagyobb táplálékbázis a madaraknak, mert ezeken a parcellákon nagyobb számban találtak magvakat és rovarokat.

A program fontos gyakorlati eredménye, hogy a kísérletnek helyet adó és abban aktívan résztvevő mezőgazdasági vállalkozó, Plótár István és családja, nagy területen tért át a kímélő talajművelésre az elmúlt években.

 

 

MARGIN PROJEKT - Mezőgazdasági területek talaj- és vízlefolyásának csökkentése a felszíni vizek védelmében.

A 2009-ben elindított MARGIN (Managing Agricultural Runoff Generation into Surface Water) projekt a SOWAP kísérletre épül. A kísérletet Prof. Dr. Kertész Ádám, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének tudományos osztályvezetője vezeti.

A program célkitűzése,

hogy megválaszolja milyen talajműveléssel lehet a heves csapadékok okozta talajfelszíni víz- és talajlefolyást csökkenteni, ezáltal elkerülni a felszíni vizek szennyezését. A program együttesen vizsgálja a talajeróziót, a vízlefolyást, a felszíni vizek tisztaságát, a biodiverzitás változását és az egyes mezőgazdálkodási gyakorlatokat. Emellett egyben célkitűzés az is, hogy jó mezőgazdálkodási gyakorlatokat mutasson be a hazai gazdáknak.

A kísérleti terület Szentgyörgyváron, 1 hektár nagyságú, lejtős területen van. A kísérleti parcellákon a hagyományos talajművelési (talajforgatásos, szántásos) és a talajkímélő művelési (forgatás nélküli) módszereket hasonlítják össze. A parcellák szélére, a beporzó rovarok táplálására, szegély-növényzetet vetettek el. Kísérleti mérések a talajpusztulás mértékét, vízlefolyás mennyiségét, valamint a talajba szivárgó vizek mennyiségét vizsgálják. Emellett kutatják a talajművelés módjának és a szegélyterületeknek szerepét a vízelfolyás csökkentésében, az elfolyó víz növényvédőszer-szállítását, illetve a mezőgazdasági szegélyterületek biodiverzitásának változását. A növényvédő szerek precíz kijuttatását talajvizsgálatok segítségével visszaellenőrzik.

A vizsgálat első eredményei 2010-től várhatóak.

 

BEPORZÓ PROJEKT

 

méh a virágon

 

A Syngenta 2009-ben indított útjára egy 1 millió euró költségvetésű ötéves programot, amelynek célja a növényeket beporzó rovarok számára elengedhetetlen élőhelyek és táplálékszerzési területek kialakítása Európában. A „Beporzó Projekt" célja a közönséges beporzó rovarok számának nagyarányú növelése hét európai országban, melyek: Spanyolország, Franciaország, Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Portugália és Magyarország.

 

 

A Beporzó Projekt segíti a gazdákat a beporzó rovarok által kedvelt vadvirágok termesztésében a mezőgazdasági területek szegélyein. A mezőgazdasági gazdálkodók számára olyan magkeveréket, innovatív növényvédelmi gyakorlatokat és mezőgazdasági tanácsadást biztosít, melyek előnyösek a beporzó rovarok számára. A program független szakmai kutatásokon alapul, az előrehaladás értékelését pedig évről-évre egy független szakértő végzi. A nektár- és virágpor-gyűjtési területek és az élőhelyek csökkenése miatt a beporzó rovarok száma jelentősen visszaesett az elmúlt években Európa-szerte. A Syngenta célja ezen tendencia megfordítása azzal, hogy a beporzó rovarok számára további 10.000 hektár nagyságú élőhelyet hoz létre. Ennek segítségével a vállalat azt is szeretné bizonyítani, hogy a fenntartható környezet és a modern gazdálkodás egyáltalán nem zárják ki egymást, ami viszont ahhoz elengedhetetlen, hogy az élelmiszer  előállítás 2050-ig világszinten megduplázódjon.

 

A Beporzó Projekt az Egyesült Királyságban futó Poszméh Projekt sikerére alapoz. Ennek a Syngenta projektnek köszönhetően a méhpopulációk száma hatszorosára növekedett három év alatt, elősegítve az olyan ritka fajok fennmaradását, mint például a Bombus ruderatus, amelyet korábban kipusztulás fenyegetett. A lepkepopulációk száma tizenkétszeresére nőtt, illetve egyéb beporzó rovarok esetében a populációnövekedés akár a tízszeresét is elérte. A beporzó rovarok létfontosságúak a természetes élőhelyeken és a mezőgazdasági növénytermesztés számára. Az európai növénytermesztés több mint 80%-a közvetlenül függ tőlük. Becslések szerint a beporzók éves szinten kb. 5 milliárd eurós értéket képviselnek az európai gazdálkodók számára, miközben a globális ökoszisztémához való hozzájárulásuk értéke évente kb. 150 milliárd euróban fejezhető ki.

 

Megosztás

Édenkertész válaszol

Ehető-e a vérszilva termése?

A vérszilva sárga vagy piros színű, enyhén savanykás ízű gyümölcsöt terem.

Részletek »

Fotójáték

Legfrissebb fotó:

Találkozás

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.