Pár dolog, amit fontos tudni a levéltetvekről!

Pár dolog, amit fontos tudni a levéltetvekről!
Több, mint 300 millió éves múltra tekintenek vissza, ahogy azt a talált őskövületekből megállapították. Furcsa apróságok, megdöbbentő alkalmazkodó képességgel. Ezt bizonyítja, hogy Földünkön kb. 65. 000 fajukat ismerjük. És a legkevésbé sem szeretjük. De néhány dolgot azért jó, ha tudunk róluk!

Hazánkban mintegy 20-at tartunka levéltetvek közül veszélyes kártevőnek.

Kiválasztásukban a nevük segít eligazodni.
A legtöbb levéltetűnek ugyanis csak egy meghatározott tápnövénye van, amit károsít. Például a zöld-őszibarack levéltetű, vagy a fekete-cseresznye levéltetű. Néhány faj azért vált közülük tápnövényt, ilyen például a már említett zöld-őszibarack levéltetű is, aki az őszibarack friss hajtásainak lakmározása után átpártol a burgonya hajtásaira.

Pár dolog, amit jó tudni a levéltetvekről!
Levéltetű


Milyen kárt okoznak a levéltetvek?

Pár dolog, amit jó tudni a levéltetvekről!
Almafán
A levéltetvek a szájszervükkel áthatolnak a növények bőrszövetén, és vizet, ásványi anyagokat, szerves molekulákat szívnak fel. A felszívott anyagok egy részét magas cukortartalmú mézharmattá alakítják és úgy ürítik.
Nem csak táplálkozásukkal okoznak kárt, hanem nagy szerepük van a vírusok és baktériumok terjesztésében is. Táplálkozásuk során ugyanis fertőzéseket vihetnek át egyik növényről a másikra.

 

Ha minden klappol, akár egyetlen aprócska levéltetű is képes megfertőzni egy nagyobb fát. Hogyan?

A levéltetvek ugyanis képesek a szűznemzésre, vagyis a petesejtből megtermékenyítés nélkül is fejlődhet új levéltetű-nemzedék, akár hetente. Így aztán, ha paradicsomi körülmények között számítjuk ki a szaporodási arányukat, akkor azt kell mondjuk, hogy száz nap alatt kolóniájuk akár 10 tonna súlyúra is növekedhet! Egyes fajták elevenszüléssel hozzák világra kicsinyeiket. A kibújt lárva már a születésétől kezdve táplálkozik és mozgásképes.

Pár dolog, amit jó tudni a levéltetvekről!
Bodza bokron

A levéltetvek hogy védik magukat az ellenséggel szemben?

Sok hangyafaj él együtt a levéltetvekkel. A hangyák ugyanis védik őket. Cserébe az általuk kiválasztott mézharmatot eszik.
Ezt könnyen leellenőrizhetjük: amint kevesebb hangya van a kertünkben, a levéltetvek száma is csökkenni fog. A levéltetvek legfőbb ellenségei a katicabogár lárvája, a fürkészdarazsak, fátyolkák, a ragadozó gubacsszúnyog, és a zengőlégy lárva.

Hogyan védekezzünk a levéltetvek ellen?

Kis méretük ellenére fontos szerep jut nekik a kertünk táplálékláncában.
Ezért csak akkor védekezzünk növényvédőszerekkel ellenük, ha kártékony fajokat találunk, amelyek veszélyeztetik a növényeink egészségét. Létezik olyan gomba, ami hatásos ellenük. A Verticilium lecanii elsősorban nedves, párás körülmények között él, ezért a spóráit tartalmazó készítmények is legjobban az üvegházakban pusztítják a levéltetveket. A körömvirág, büdöske, kúpvirág ültetése is felgyorsítja a pusztulásuk folyamatát.

értékelés