A szamóca szüret utáni ápolása - Bogyósok - Gyümölcs

A szamóca termesztése és ápolása jelentősen eltér a többi gyümölcsétől.  Hiszen amíg a többi fán vagy bokron hozza a termését, addig a szamóca a földön terem. A szamócaültetvény szüret utáni ápolása a gyomirtásból, az indák eltávolításából és az öntözésből áll. Ezeket a munkákat okvetlenül végezzük el!

A szürettel nem ért véget a teendőink sora

Sajnos, sok termelő elköveti azt a hibát, hogy a letermett szamócatelepet nem gondozza. Pedig ilyenkor készülnek fel a tövek a következő évi termésre, ilyekor halmozzák fel a tartalék tápanyagot. A szamóca őszi növekedése során két fontos folyamat játszódik le, amely a következő év termésmennyiségét alapvetően befolyásolja – az egyik az elágazódás, a másik termőrügyképződés. Az elgyomosodott területen mindkettő háttérbe szorul, s ennek következtében a növények termésmennyisége nem éri el az elvárt szintet.

A szamócatelep szüret utáni gyomtalanítását mechanikai úton kapálással, vagy kémiai úton gyomirtó vegyszerekkel is végezhetjük. Kertünkben gyomirtó szereket csak minimális mértékben alkalmazzunk, vagy egyáltalán ne használjunk. Szüret után kapálással a szedések során letaposott talajt is fel kell lazítani.

Ügyeljünk arra, hogy ennek során a talajt ne húzzuk ki a sorközökbe, mert a talaj szintjében kialakult elágazódások is gyökereket fejlesztenek; fontos tehát, hogy alapi részük a talajjal továbbra is érintkezzen, vagy ami még fontosabb, a talaj felszíni rétegében helyezkedjenek el.

A termő szamócatelepen ne hagyjuk meg az indákat, mert ha megmaradnak, gyöngítik a töveket, és így kevesebb termést kapunk. Ha viszont szaporítani akarunk, az ágyás egy részében hagyjuk meg őket, másutt viszont távolítsuk el valamennyit.

Ha az indákat meghagyjuk, a jövő évi termés kevesebb lesz

Az öntözésre leginkább a termésérés időszakában és a termőrügyek képződésekor – augusztusban, szeptemberben – van szükség. Érdemes megemlíteni, hogy a gyakori, gyér öntözgetés inkább káros, mint hasznos.

Az utóbbi időben egyre több helyen lehetünk tanúi a lomblevelek szüret utáni lekaszálásának. Igaz, nyár közepén biológiai szempontból a levelek eltávolítása nem kívánatos, de a kísérletek eredményei és a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az öregebb ültetvények esetében ezáltal növelhető a következő év terméshozama. Az olyan szamócaültetvényeknél pedig, ahol a szamócaatkák erősen elszaporodtak, a lomblevelek lekaszálása kifejezetten hasznos. A szamócaatkák szabad szemmel nem látható, igen apró állatkák. Szívogatásuk hatására a levelek és a hajtások meggörbülnek, torzulnak. A megtámadott részek aszályos időben elszáradnak, nedves körülmények között elrothadnak.

A szamócalevelek fehérfoltossága esetén is érdemes lekaszálni a lombleveleket. A fehérfoltosság először barnás, bíborvörös foltokban jelentkezik, amelyek közepe később kifehéredik, s ki is lyukadhat. Ahhoz, hogy a lomblevelek lekaszálása a jövő évi termésre jó hatással legyen, mindjárt a szüret után kell elvégezni. A kaszálást sarlóval vagy kaszával is elvégezhetjük. Száraz időjárás esetén a lekaszált szamócát öntözni kell. A lekaszált levelek komposztálhatók, ha azonban különféle betegségek tüneteit észleljük rajtuk, inkább tüzeljük el őket. A folytontermő fajták lombleveleit ne kaszáljuk!

_{Szerző: Miklós Dénes}