Tovább hódít világszerte a zamatos magyar dió
Örömteli hír, hogy a magyar dió továbbra is igen keresett termék külföldön. Hazánk olyan európai országokba exportál rendszeresen, mint Anglia, Svájc, Németország, Ausztria vagy Olaszország.

Ezzel szemben sokat ront a hazai fajták renoméján, hogy egyre gyakrabban kerül a polcokra magyar dióként a Romániából és Ukrajnából beáramló olcsó tömegáru. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének Diótanácskozásán az is kiderült, hogy a zölddió az új sláger.

 

alsszentivni_117



„Új korszak indult januárban a magyar agrárkutatásban” – kezdte az idei Diótermesztési Tanácskozás nyitóbeszédét Erdős Zoltán, intézetigazgató, utalva a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ létrejöttére, amelynek Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének Érdi Kutató Állomásán tartották a konferenciát. A szakember kiemelte, az utóbbi években egyre nagyobb jelentőségű gyümölcsfajjá lépett elő a dió magas beltartalmi értékének és termőképességének köszönhetően, amelyek által kiváló piaci lehetőségekkel bír itthon és Nyugat-Európában egyaránt.

 

ditancskozs_2



„Örömre ad okot, hogy a magyar dió exportmérlege tavaly is pozitívan zárt. Ám sajnálatos módon a külföldi nemesítésű fajták importja is növekedő tendenciát mutat. További fenyegetettséget hoz a keleti szomszédainktól, Romániából és Ukrajnából beáramló olcsó tömegáru. Utóbbi akkor ront a zamatosabb, ízletesebb hazai dió piaci megítélésén, ha magyarként adják el” – mondta előadásában Bujdosó Géza, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének tudományos munkatársa, aki érdekességként megemlítette azt is, hogy új termékek jelentek meg a piacon a közelmúltban: a zölddióból egyre többen készítenek likőrt, lekvárt és olajat.

A tanácskozáson az is kiderült, hogy az utóbbi tíz évben megduplázódott a hazai dióültetvények területe. Míg 2001-ben 3000 hektáron folyt diótermesztés, addig tavaly már 5870 hektáron. Ez azt jelenti, hogy évente 150 hektár új ültetvény jön létre. A termelők továbbra is a hagyományos fajtákat keresik, így a Milotai 10-es és az Alsószentiváni 117-es teszi ki a magyar dióültetvények 61 százalékát.

 

milotai_10_01

 



A konferencián szóba került a növényvédelem is. Évek óta komoly problémát okoz a Xanthomonas baktérium faj, de beszámoltak a kutatók arról is, hogy egyre aggasztóbb megfigyelési eredményeket kapnak nyugat-európai országokból a dióburok-fúróléggyel (Rhagoletis completa) kapcsolatban, amely hazánkban 2011-ben ütötte fel fejét, s fokozott terjedése várható.

A szakmai fórumon értékelték a 2013-as évet, amelyet közepes, közel 5000 tonna szárított héjas termésmennyiséggel zártak. A minőség azonban kiváló volt, köszönhetően annak, hogy az időjárás kedvező alakulása okán megfelelő időben repedt fel a zöld burok, s lehetett lefolytatni a betakarítást.

A 2014-es évet egyelőre nehéz megjósolni a diószakértők szerint, még az áprilisi fakadási idő előtt vagyunk. Egyelőre nem látni, milyen következményei lesznek a rendkívül enyhe télnek.

Megosztás

Hozzászólások

Édenkertész válaszol

A csatolt képeken szereplő növény nevét szeretné megtudni.

Egy gyönyörű, korai virágunk ő, az illatos hunyor (Helleborus odorus)

Részletek »

Fotójáték

Legfrissebb fotó:

Gloxínia

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.