Az almatermésúek csoportjába az alábbi gyümölcsfajok tartoznak:
- alma
- körte
- birs
- naspolya
Mindannyian jól tűrik sőt igénylik is a rendszeres metszést és ifjítást. Az almán és a körtén valamennyi az alábbiakban felsorolt, az almatermésűekre jellemző termőrész megtalálható.
A birs és a napsolya a termővesszők csúcsán található vegyes rügyekből (virág és hajtás rügy) hozza a termést, ezért ezeket nem szabad visszametszeni, csak ritkítani kell.
Birs termővesszők
Az almatermésűek termőrészei:
Egy éves termőrészek:
- dárda
- sima termőnyárs
- középhosszú termővessző
- hosszú termővessző (ritkább)
Két vagy többéves termősészek:
- dárdás termőgally
- termőbog
- termőkalács
Dárda: 4-5 cm-es vagy ennél rövidebb egyéves termőrész, csúcsán vegyes rügy, oldalán hajtásrügyek, melyek fejlettlenek
Körte dárdák, csúcsán a virágot is fejlesztő vegyes rüggyel
Sima termőnyárs: 5-15 cm-es termővessző csúcsán ennek is vegyes rügy, oldalán fejlett hajtásrügyek.
Középhosszú termővessző: 10-40 cm, fiatal fákon gyakori illetve a jó körülmények között, rendszeresen metszett fákon előfordulásuk a jó termőképesség jele. Itt is vegyes rügy a csúcsrügy, ne metszük vissza.
Almafa termőrészei: dárda (balra középen), termőnyárs(jobbra fent) és termővessző (jobbra lent) - ezeket hagyjuk teljes hosszukban, csak ritkítsuk őket
Hosszú termővessző: 40 cm-nél hosszabb, felépítése hasonló az lőzőhöz. Erősen megmetszett fákon fejlődik, de ne keverjük össze a laza szövetű vastagabb fattyúvesszőkkel.
Egy hosszú termővesszőre visszametszett alma (balra fenn), magát a termővesszőt nem kell kurtítani
Dárdás termőgally: az egyéves termővesszőből az évek során kialakuló termőrész, elágazódva találhatók rajta a dárdák.
Termőbog vagy termőkalács: rövid többéves termőrész, az egy és kétéves termőbogok a legértékesebbek, de évek alatt előregednek és túlzsúfolttá válnak, ilyenkor érdemes kettő-három termőrészig visszavágni.
Termőbog körtefán - lassan érdemes ezt is visszavágni 1-2 termőrészt hagyva
