6681. Ősszel vagy tavasszal kell metszeni a fügét? Itt a válasz
Bár még javában terem a füge. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy ősz végén vagy tavasz elején kell metszeni.
Bár még javában terem a füge. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy ősz végén vagy tavasz elején kell metszeni.
Friss levegő, zöldellő természet, üdeség, csend… Ajándék, amire a mai zaklatott, rohanó, zakatoló világban a legtöbben kimondva és kimondatlanul vágynak. Ajándék, ami akár kortyok formájában is megtapasztalható. A Folly Arborétum és Borászat eddig is híres volt arról, hogy a szőlőtőkéket tisztelettel, odaadással kezelte, mint a természet egységének egy darabját. Ám most (már) két újabb aranyérem is bizonyítékként szolgál mindarra, hogy amit az üvegek rejtenek, az maga a nagybetűs élet.
Mindegy, hogy irodának, lakhatási céllal vagy akár befektetés gyanánt tervezünk ingatlant vásárolni, az biztos, hogy a lokáció az egyik legfontosabb tényező lesz a választásnál. Üzleti szempontból, a megtérülés miatt különösen lényeges, hogy a választott régió felkapott legyen. Cikkünkből kiderül, hol érdemes mostanában házat vásárolni.
Kik a kertek legnagyobb sztárjai? Kikért rajong ország-világ? Hát persze, hogy a szivárvány ezernyi színében pompázó, különleges, csodaszép évelőkért! A Green Team műsorvezetői, McMenemy Márk és Szomorú Miklós is imádják ezeket a színes virágokat, és ami a legjobb, azt is megosztják a nézőkkel, hogyan érhetik el, hogy minél több legyen belőlük, minél hosszabban virágozzanak, és az is kiderül, hogyan érdemes összeültetni őket.
„A virágok mindig jobbá, boldogabbá, segítőkészebbé teszik az embereket. Olyanok, mint a napsütés, az étel és az orvosság a léleknek” mondta egykor egy híres botanikus. A Green Team műsorvezetői, McMenemy Márk és Szomorú Miklós pedig csak egyetérteni tudnak vele, mi pedig velük.
A rovarfogó növények általában savanyú kémhatású mocsári talajt kedvelik, a növényben rovarfogó enzimek alakulnak, amivel az állati fehérjét le tudja bontani. E nélkül is képesek élni, de virágzásukhoz mindenképp szükségük van rá. Rendszeres esővizes locsolást és magas páratartalmat kívánnak.<p> Bővebb tájékoztató az alábbi cikkekben:
Gombás eredetű betegségek sajnos a különféle hagymás, gumós dísznövényeket is megtámadhatják. A gladiólusz esetében a botritisz (Botrytis gladiorolum) és a fuzáriumos rothadás (Fusarium oxysporum f. sp. gladioli) mellett a Psedomonas marginata baktérium kártételével is számolnunk kell. Az idei csapadékos, hűvös nyár elsősorban a botrítiszes betegség elterjedésének kedvezett. Ezért hasznos, ha a kardvirág szaporítóanyagát alaposan kiválogatjuk, illetve a gombák ellen csávázzuk. A Fundazol 50 WP és a Rovral Flo ezeknél a növényeknél is használható. Száraz időben kell felszedni a gumókat, csávázni az előbb említett szerekbe, majd szárítás után, 10 °C-on, szellős helyen kell teleltetni.
Idén tavasszal viszonylag sok csapadék hullott és ez kedvez a meztelen - vagy ahogy mostanában nevezik - a pucér csigák elszaporodásának. Ezek mindenevők, a kert szinte minden növényét megrágják és roppant falánkok. Először a levél érközeit fogyasztják el, de később minden növényi részt elfogyasztanak, nagy kárt tesznek a palántákban és a kifejlett növényekben is. Védekezésül kihelyezhetünk a csigák által kedvelt helyeken nedves deszkákat, zsindelyt vagy vizes zsákdarabokat, amelyek alatt kora reggel számos csigát gyűjthetünk össze. Eredményes lehet a mészpor vagy a szuperfoszfát műtrágya kiszórás a csiga járataira, de a leghatékonyabbak a szakboltokban kapható csigaölő szerek. Ezek a Delicia csigaölő szer (5% metaldehid) 15-20 kg/ha adagban, Limex csigaölő szer (6% metaldehid) 0,6 g/m2, Mesurol csigaölő szer (4% merkaptodimethur) 3 kg/ha, Detia Degesch Schneckenkorn (6% metaldehid) 0,6 g/m2. Ügyelni kell azonban arra, hogy ezek ne kerüljenek az elfogyasztásra kerülő növényekre vagy a frissen fogyasztott zöldségek (saláta, spenót, sóska) közelébe. Az utóbbi években intenzíven terjeszkedik hazánkban a spanyol házatlan csiga (a képen), ami felcsócsál minden útjába kerülő ehető növényi részt.
A liliomok általában jó téltűrők, jó szerkezetű humuszos talajban, rendszeres öntözés mellett gyorsan elterjednek.
A leandert pedig valószínű, hogy mégiscsak egy kártevő támadta meg, a levél fonákán kell keresni a nyomait. Ha apró fehér lisztszerű bevonatot talál, akkor valószínű, hogy takácsatka szállta meg- ez főleg száraz környezetben gyakori.