66. Szaporítsunk növényt tűzőhabbal!
Tudta, hogy a növényeknek a növekedéshez nincs is szükségük földre, csak vízre és tápanyagra? Bebizonyítjuk!
Tudta, hogy a növényeknek a növekedéshez nincs is szükségük földre, csak vízre és tápanyagra? Bebizonyítjuk!
Magyarország tujanagyhatalom. Ha jobban szemügyre vesszük nagyvárosaink gazdagabb zöldterületeit, leginkább csak tujasövényekkel elválasztott egyenkertek tárulnak elénk. Az egyhangúság feloldásául bemutatunk néhány lomblevelű örökzöld cserjét, amelyekkel remekül helyettesíthetjük a már unalomig ismert tuját.
Sok családban már advent első vasárnapján megkezdődik a karácsonyi készülődés, hiszen karácsonyig alig néhány hét van hátra. Ünnepi hangulatot teremthetünk, ha adventi koszorúval díszítjük a lakást. Adunk egy újabb ötletet!
A meggyfát ültetéskor is érdemes metszeni, de tél végén, kora tavasszal is érdemes alakítani a lombkoronán. Ezek a legfontosabb szabályok!
Más néven jujubefa (Zizyphus). A legrégebbi ismeretünk a kínai datolyáról több mint 4000 évre nyúlik vissza. Kínában, őshazájában szent faként tisztelték. A császár udvarában rajz is maradt fenn a jujubét ültető kertészekről. A Földközi-tenger vidékén a rómaiak már időszámításunk kezdete előtt ültetvényeiken termesztik.
A meggymaggal töltött párnával kapcsolatos tapasztalatom nincs, de találtam rá példát az interneten. A gyártó internetes boltjának linkje alul látható. Az ilyen párna felveszi a test formáját, a meggymagok természetes gyöngy alakja folytán. Állítólag azért jó, mert kemény, de mégis kellemes, segíti a nyugodt alvást, a nyakizmok görcseinek oldását és mindezzel jobb közérzetet biztosít. <p> A meggymagos párnáról eszembe jutott a magok egyéb hasznosítása, erről pedig a meggymagos per rémlett fel: (emlékeztetőül: a 70-es években egy vállalkozó a konzervgyáraktól felvásárolta az egyébként szemétbe dobott meggymag készleteket és gyógyszergyáraknak adta el alapanyagként. Tisztességtelen haszonszerzés miatt perbe fogták és elítélték).
A tünetek moníliás megbetegedésre utalnak. Ez a kórokozó azonban virág- és hajtáspusztulást is okoz, amely kajszin és a meggyen igen gyakori. Az alábbi oldalon bővebben olvashat róla:
A fenti leírás alapján a kérdezőnek a meggy alany-részének sarjhajtásaival kell megküzdenie. A sarjhajtásokkal sajnos csak a metszőolló tud elbánni. Ha végleges (drasztikus) megoldást szeretne, akkor nem elég kivágnia a fát, hanem gyökerestől kell kiszednie ahhoz, hogy megállítsa a sarjképződést.
Az Ön által észlelt betegség a monília, mely szinte minden olyan fát érint, melyet nem permeteznek. A száraz részeket távolítsa el a fárol és égesse el, mivel a kórokozó itt telelhet át. <p>A meggyfákat minden tavasszal, rügyfakadás előtt meg kell metszeni. Ennek a lényege az, hogy a hosszúra nőtt, csüngő "ostorokat" oly módon tüntetjük el, hogy a felkopaszodott ágrészt egy, az ágtőhöz közel álló, erős, egyéves vesszőre vágjuk vissza. Mindkét témáról bővebb információt talál a kapcsolódó linkeknél.
A biokertbe azok a gyümölcsfajok jók, amelyeket nem kell vegyszeresen védeni a kártevőktől és kórokozóktól. <p> Minél jobban érzi magát a termőhelyén egy növényfaj, annál jobban ellenáll a betegségeknek, annál inkább kiheveri a kártevői által okozott sérüléseket. <p> Hogy mi érzi jól magát? Az a növény, amely amúgy is otthon van, azaz megszokottak számára a termőhelyi viszonyok. <p> A pesszimista álláspont szerint minél finomabb egy gyümölcs, annál inkább szeretik a kártevők, azaz annál többet kell permetezni. <p> A gyakorlat azt mutatja, hogy körtét, almát, barackot, vagy kajszit nehéz bio körülmények között termelni. Cseresznyét, meggyet, bogyósokat viszont sok odafigyeléssel lehetséges. <p> A jó csemeték kifogásához szerencse kell: nem árt, ha összehaverkodunk a helyi faiskolással, és kikérjük a véleményét.