26. 8 másodperc alatt lángra kap a karácsonyfa - nézd csak!
Minden évben gondot okoznak a felügyelet nélkül hagyott adventi koszorúk és karácsonyfák. Elrettentésül 2 videó segítségével bemutatjuk, hogy milyen gyorsan kap lángra a kiszáradt fenyő.
Minden évben gondot okoznak a felügyelet nélkül hagyott adventi koszorúk és karácsonyfák. Elrettentésül 2 videó segítségével bemutatjuk, hogy milyen gyorsan kap lángra a kiszáradt fenyő.
Az acerola (Malpighia glabra) vagy barbadoszi cseresznye egy közkedvelt, mégis sokak által nem ismert gyümölcs, amely gyakorlatilag majd kicsattan a C-vitamintól. Üditőkben vagy gyümölcskonzervekben is gyakran használt adalékanyag.
Az édenkert.hu profi kertésze összehasonlította az almamoly elleni védekezés lehetőségeit, miután valószínűvé vált, hogy az almamoly hazánkban is ellenállóvá vált a kémiai szerekkel szemben.
Plafonig érő, díszes fát állítasz minden évben? Sokat elárul rólad, hogyan díszíted fel a karácsonyfádat!
Sokat iszik a magyar: annyi szesz fogy, hogy átlagosan is több jut egy főre a napi ajánlott dózisnál. Mit tegyünk, hogy ne ártson meg?
A meggymaggal töltött párnával kapcsolatos tapasztalatom nincs, de találtam rá példát az interneten. A gyártó internetes boltjának linkje alul látható. Az ilyen párna felveszi a test formáját, a meggymagok természetes gyöngy alakja folytán. Állítólag azért jó, mert kemény, de mégis kellemes, segíti a nyugodt alvást, a nyakizmok görcseinek oldását és mindezzel jobb közérzetet biztosít. <p> A meggymagos párnáról eszembe jutott a magok egyéb hasznosítása, erről pedig a meggymagos per rémlett fel: (emlékeztetőül: a 70-es években egy vállalkozó a konzervgyáraktól felvásárolta az egyébként szemétbe dobott meggymag készleteket és gyógyszergyáraknak adta el alapanyagként. Tisztességtelen haszonszerzés miatt perbe fogták és elítélték).
A tünetek moníliás megbetegedésre utalnak. Ez a kórokozó azonban virág- és hajtáspusztulást is okoz, amely kajszin és a meggyen igen gyakori. Az alábbi oldalon bővebben olvashat róla:
A fenti leírás alapján a kérdezőnek a meggy alany-részének sarjhajtásaival kell megküzdenie. A sarjhajtásokkal sajnos csak a metszőolló tud elbánni. Ha végleges (drasztikus) megoldást szeretne, akkor nem elég kivágnia a fát, hanem gyökerestől kell kiszednie ahhoz, hogy megállítsa a sarjképződést.
Az Ön által észlelt betegség a monília, mely szinte minden olyan fát érint, melyet nem permeteznek. A száraz részeket távolítsa el a fárol és égesse el, mivel a kórokozó itt telelhet át. <p>A meggyfákat minden tavasszal, rügyfakadás előtt meg kell metszeni. Ennek a lényege az, hogy a hosszúra nőtt, csüngő "ostorokat" oly módon tüntetjük el, hogy a felkopaszodott ágrészt egy, az ágtőhöz közel álló, erős, egyéves vesszőre vágjuk vissza. Mindkét témáról bővebb információt talál a kapcsolódó linkeknél.
A biokertbe azok a gyümölcsfajok jók, amelyeket nem kell vegyszeresen védeni a kártevőktől és kórokozóktól. <p> Minél jobban érzi magát a termőhelyén egy növényfaj, annál jobban ellenáll a betegségeknek, annál inkább kiheveri a kártevői által okozott sérüléseket. <p> Hogy mi érzi jól magát? Az a növény, amely amúgy is otthon van, azaz megszokottak számára a termőhelyi viszonyok. <p> A pesszimista álláspont szerint minél finomabb egy gyümölcs, annál inkább szeretik a kártevők, azaz annál többet kell permetezni. <p> A gyakorlat azt mutatja, hogy körtét, almát, barackot, vagy kajszit nehéz bio körülmények között termelni. Cseresznyét, meggyet, bogyósokat viszont sok odafigyeléssel lehetséges. <p> A jó csemeték kifogásához szerencse kell: nem árt, ha összehaverkodunk a helyi faiskolással, és kikérjük a véleményét.