66. A cigánymeggyről
A vadmeggy, csepleszmeggy, sajmeggy vagy törökmeggy mind más jellemzőkkel ruházzák fel nemes meggyfajtáinkat, míg a cigánymeggy pedig önmagában is valódi hungarikum.
A vadmeggy, csepleszmeggy, sajmeggy vagy törökmeggy mind más jellemzőkkel ruházzák fel nemes meggyfajtáinkat, míg a cigánymeggy pedig önmagában is valódi hungarikum.
Olyan növényvédelmi megoldást ajánlunk, amely nem jelent veszélyt a hasznos szervezetekre, nem halmozódik fel az élelmiszerekben, alkalmazásuk során nincs munka- és élelmezés-egészségügyi várakozási idő, így akár szüret alatt is alkalmazhatók.
Bodazaszörp, akácvirág, füge, mogyoró és még sorolhatnánk. Nem csak ízes, illatos, édes termények, számos gyógyhatással is rendelkeznek. Lássuk, melyek ezek!
A homoktövis az elmúlt két évtizedben hazánkban is egyre divatosabb étrend-kiegészítővé vált, de szerencsére végre az orvostudomány is felfedezte magának, mert óriási vitamintartalma és komoly gyógyhatása felett nem lehet szemet hunyni.
Egy zöldségeskertben számtalan növényfaj kaphat helyet. Mindenki a saját igényének megfelelően alakítja ki a kertjét. Ám nem egyszerű megtalálni a különböző növényvédelmi problémára a megfelelő biológiai megoldást, ezért most összefoglalom azokat főbb kártevőnként!
A tölcsérjézmin (Diapladenia sp.) a napos, félárnyékos, meleget helyet, nedves talajt kedveli. Túl alacsony páratartalmú szobában levelei összesodródnak, virágai lehullanak. Érdemes kavicsrétegből párologtató felületet készíteni a cserepe köré, és azt locsolni, hogy a túl száraz levegőt elkerüljük.
Az áfonya legjobban 4,8 és 5,2 pH-jú talajon tud fejlődni. Az egy négyzetméteres talajjavítás valószínű, hogy elegendő számára, csak arra kell figyelni, hogy ez a későbbiekben se veszítsen savanyúságából. (Ne locsolja csapvízzel, trágyázáshoz savanyú kémhatású mulcsot használjon). Ha a talaj túl meszessé válna számára, azt sárguló levelekkel jelezni fogja.
Meg lehet próbálkozni a magról való szaporítással is, de ekkor nem biztos, hogy díszítőértékükben az anyanövényre hasonló egyedeket kapunk (elmaradhat annak szépségétől). A magvetést rögtön érés utén kell megkezdeni: meg kell tisztítani a terméshústól a magvakat és rétegezve tárolni tavaszig. Rétegezéshez ássunk egy 60-80 cm mély árkot amibe egy réteg homokot, egy réteg elvetendő magot (kb. 10-10 cm vastagságban) fektetünk, a gödröt 20-30 cm durva szemű homok zárja le. Veremben vagy pincében is rétegezhetünk, itt jobban biztosított a fagymentes környezet és az állandó alacsony hőmérséklet. Néha locsoljuk illetve szellőztessük. A magokat tavasszal lehet 2-4 cm mélyre elvetni. <p>Gyorsabb szaporítási mód a félfás dugványról történő szaporítás, amelynek optimális időpontja augusztus-szeptember.
A képen látható növény egy Plectrantus faj, amit magyarul szoktak hársfacserjének vagy kakassarkantyúnak is nevezni. Valóban jól bevált növény, mivel viszonylag könnyen tartható. Nyáron a szabadban, télen pedig 10°C-os helységben, ritka öntözéssel. A Világos helyet és közepes vízellátást igényel. <p>További előnye, hogy virágai olyan illatanyagot tartalmaznak, melyek távol tartják a kártevőket, molyokat.
A selyemmirtusz melegigényes díszcserje, de elviseli a fagyot is. Akár a minusz 20 fokot is kibírja, ha rövid ideig tart. Enyhe klímájú vidéken a sazbadban is átteleltethető, fagyzugban viszont 0-4 fokos helyen érdemes teleltetni. Télikertben az egész növényt 5-10 cm magasságban vissza lehet vágni, és sötétbe állítani. A selyemmirtusz az egyéves vesszőkön hozza virágait, így a metszéssel gazdag virágzás várható. A fiatal hajtások törékenyek, vigyázzunk rájuk.