71. BOTPÁLMA (Rhapis excelsa)
Rövid törzséből levélnyelek erednek, ezek végén helyezkednek el a legyezőszerűen növő, hosszú, mélyen osztott levélkék. Idősebb korban alsó leveleit elveszti. A kifejlett pálma akár 150 cm magas is lehet.
Rövid törzséből levélnyelek erednek, ezek végén helyezkednek el a legyezőszerűen növő, hosszú, mélyen osztott levélkék. Idősebb korban alsó leveleit elveszti. A kifejlett pálma akár 150 cm magas is lehet.
Leveleit elborítják a margarétaszerű fészekvirágzatok, melyek fehér, kék, bíborvörös, rózsaszín és piros színben pompáznak. Töve fehér, sárga vagy bordó színű lehet.
Tetszetős megjelenésű, termetes szobanövény. Levelei mélyen karélyosak, hullámos szélűek, és fényesek. A levelek tagoltsága fokozódik az idősebb példányoknál.
A flamingóvirág egyik gyakori problémája, hogy az első virágzás után nem hoz újra bimbókat. Mutatjuk, mi állhat a háttérben.
A fügekaktusz (Opuntia microdasys) különleges sárga virágú pozsgás. Nincsenek tüskéi, csak aranysárga tövisgyűrűi, amiken szőrszerű kinövések vannak.
Sajnos tűz ellen nincs orvosság. Amennyiben nem az egész szobafenyőt érintette az égés, akkor túl fogja élni, de a megperzselődött részek már nem lesznek a régiek. Érdemes megfürdetni a növényt, ill. hagyni, hogy kiheverje a sokkot.
A kertben termesztett növények nem igazán tartalmaznak D-vitamint, viszont a gombák, a tengeri halak, a tojás, a vaj, a máj annál inkább. Ezenkívül napi 10 percnyi napsütés is D-vitaminnal tölt fel minket.
A gyompálma azon ritka pálmafélék közé tartozik, amely szobai körülmények között is virágzik és termést érlel, amiről mag gyüjthető a szaporításhoz.<p>A gyompálmának a magjai kemény héjúak, ezért a sikeres csíráztatáshoz egy napra meleg vízbe kell áztatni. Ezután homokos tőzegbe kell rétegezni a magokat. Érdemes a csíráztató edényt műanyag fóliával lefedni, hogy ezáltal biztosítsuk számára a magasabb páratartalmat. Fontos, hogy 25 fok körüli hőmérsékelen kell tartani a magokat, ez segíti elő a kelést. Biztosítsuk a folyamatos vízutánpótlást rendszeres öntözéssel. Sok sikert!
A koreai jegenyefenyő (Abies koreana) igazán impozáns fenyő faj, igényességén túl jellemzője, hogy rendkívül lassú növekedésű, ezért meggondolandó, hogy érdemes e próbálkozni magvetésével. Ráadásul a különböző jegenyefenyő fajok kereszteződhetnek egymással, ezért gyakran előfordul, hogy hibrid - nem tisztán koreai - magoncok kelnek ki a magvetésből.
Mivel az időjárási körülmények a fenyő javára válnak nagy az esélye, hogy meg fog maradni a fácska! Biztosat én nem mondhatok, csak azt, hogy idővel ki fog derülni!