A klímaváltozás kedvezőtlen hatásait sajnos már most is érzékelni lehet a magyar erdőkben. Nem véletlen, hogy egyre több fórumon kerül napirendre. Nemrég Gyöngyösön a védekezés lehetőségeiről is tanácskoztak a szakemberek.
Aki valaha kertjében paradicsomot, burgonyát vagy padlizsánt termesztett, találkoznia kellett egy növényevő konkurensünkkel, a burgonyabogárral vagy kolorádóbogárral (Leptinotarsa decemlineata), aki mintha csak az égből pottyant volna, egyik napról a másikra jelenik meg a krumpliágyásban.
Kabos Gyula örökzöld mondása hűen tükrözi a magyar ember kapcsolatát a hagymával. Valamilyen formában minden nap asztalunkra kerül, zöldségként vagy fűszerként, nyersen vagy szárítva, esetleg por formájában. Évente – állítólag - 7-8 kg-ot is megeszünk hagymából. Az általánosan használt vöröshagymán kívül, azonban még vannak számunkra kevésbé ismert hagymafélék, amelyekkel a modern receptekben egyre gyakrabban találkozhatunk.
A burgonya a legfontosabb téli élelmiszer alapanyagok közé tartozik. Az utóbbi években ugyan csökkent a burgonyafogyasztásunk – már csak 60 kiló egy évben – azért megállapíthatjuk, hogy ha nem is naponta, de elég gyakran kerül asztalunkra. Ha unjuk már a petrezselymes krumplit, vagy inkább tartózkodnánk a tápláló sült krumplitól, próbáljuk ki a rozmaringgal fűszerezett burgonyát, amely elegáns köretté varázsolja ezt a mindennapos zöldséget.
Léteznek igazán egyedi növények. Nem elég, hogy különleges kinézetükkel magukra irányítják a figyelmet, ennél többre törekszenek. Ilyen páratlan növény a Stevia rebaudiana Bertoni - magyarul sztívia és sztevía - is!
A hagymások általában a homokos jó vízáteresztő képességű talajt kedvelik.A túlzott trágyázást nem szeretik, mert az odavonzza a kártevőket is (pl.lótetű)A tápanyagutánpótlás elég évente 1x, de akkor sem sokat. Jobb a granulátum mert a trágyában lehetnek kórokozók. Az alábbi cikkek segítenek a hagymások ültetésénél és teleltetésénél: Szívesen végzett őszi tennivaló: hagymások kiültetése Hagymások ültetése: melyiket, milyen mélyre? Hagymások teleltetése: melyiket kell kiszednünk és melyik maradhat a földben?
Kedves Zsuzsanna! Nagyon kell vigyázni, hogy védett helyen legyenek, mert télen a cserép, illetve balkonláda átfagyhat és a növén gyakorlatilag nem tud semmit felvenni a fagyott talajból és elpusztul. Esetleg érdemes takarni a ládát! Tehát néhány örökzöld, ami kicsi marad aránylag: szaváraciprus (Chamaecyparis pisifera) cipruska (Santolina chamaecyparissus) tarka levelű zsálya (Salvia officinalis "tricolor") borostyán fajták (Hedera helix) kecskerágók (Eunonymus sp.) örökzöld díszfüvek Zombi muskátli helyett 99 törpe örökzöld a balkonládában! Milyen törpe örökzöldeket ültessünk a kertünkbe? Dézsakert az erkélyen: milyen konténert és milyen növényt válasszunk?
Kedves Érdeklődő! A kasszia mínusz 5 fokig télálló, de azért nem kell kicentizni, előtte érdemes a teltető helyre vinni. Télen hűvös, sötét helyet biztosítsunk számára. Teleltetés előtt metsszük vissza a növényeket, így kisebb helyen elférnek, és nem hajtanak tovább. Az hogy mennyire metszi vissza az csak Önön múlik, mindenestre nem kell radikálisnak lenne, a kevés metszés is segíti a bokrosodást. Gondozás a teleltetőbenA jó teleltető 5-15 foknál nem melegebb, de nem is hidegebb. Minél világosabb a helyiség, annál magasabb lehet a hőmérséklet ezen a tartományon belül. .A növényeket elegendő kéthetente kevés vízadaggal megöntözni. Célszerű hetente ellenőrizni a talajfelszín nedvességi állapotát. Túlságosan meleg helyen károsíthatnak a pajzstetvek, a levéltetvek és a liszteskék, amelyek ellen a zárt teleltetőben szükség esetén Bio-Sect-tel védekezhetünk. Ha kint szertené hagyni, az is megoldható. Teleltetés a szabadbanA szabadban teletetetett növények földlabdája azonban védelmet igényel. A kisméretű edényeket a peremig a földbe süllyeszthetjük, majd a növény tövét 5-8 centiméter magasan kupacoljuk fel mulccsal (lombbal, kéreggel, komposzttal). A nagyobb dézsákat több réteg légpárnás fóliával, vagy hullámpapírral burkoljuk. Szigetelőanyagnak használhatunk kukoricaszárat és szalmát is. A növények tövét ebben az esetben is mulccsal fedjük.
Kedves Móni! Ha röviden kéri a választ, akkor nem most van a fagyal dugványozásának ideje. Ha bővebben, akkor kifejtem: A fagyal szaporításának klasszikus módja a dugványozás, aminek a lényege, hogy vágunk a növényből egy kis részt - mely ilyenkor ezer sebből vérzik - és megpróbáljuk életben tartani addig, amíg kifejleszti magának a hiányzó részeket, esetünkben gyökeret és hajtást.Két módon is dugványozhatunk, az egyik a fásdugványozás. ez az egyszerűbb, a másik pedig a hajtásdugványozás, ez egy kicsit "macerásabb", cserében van egy kis előnye.Fásdugványozás: azért fás, mert a növény teljesen beérett, megfásodott, levéltelen veszőjéből készítjük. Az ehhez szükséges vesszőket télen, fagymentes időben szedhetjük meg, de ha nem akarunk vesződni a tárolással, gombák elleni védelemmel, akkor akár közvetlenül a dugványozás előtt is - március eleje - megszedhetjük, lényeg, hogy még rügyfakadás előtt.Ezeket kell megvágni 15-20 cm hosszúságú darabokra. Általában jó, ha a megvágott dugvány tartalmaz legalább 2 rügypárt, az egyikből fejleszt gyökeret, a másikból hajtást, a fagyal esetében azonban ezt nem kell olyan szigorúan vennünk, mert ízközben is képes járulékos gyökereket fejleszteni. Sőt, akár kötegestől is megvághatjuk például éles szalagfűrésszel.Következik a tűzdelés, a felső rügypár kerüljön a talaj szintjére, a dugványok mellett egy kicsit tömörítjük a talajt, majd "felcsirkézzük", a dugvány kiálló részét földdel felkupacoljuk. És kész.Hajtásdugványozás: a dugványokat a zöld, vagy félig-meddig beért leveles hajtásrészekből készítjük, én leginkább az augusztus elején készített félfás dugványozást ajánlom. Lehet korábban is, lényeg, hogy a növény túl legyen az intenzív növekedési szakaszon. Mivel már vegetációs időszakban vagyunk, a dugványokon lévő levél párologtat, gyökérzet pedig még nincs, szükséges párás környezetben fólia alatt, vagy üvegházban gyökereztetni. Cserébe viszont tavasszal - szemben a fásdugványokkal - már egy kifejlődött gyökérzettel kezdi az évet.A hajtásokat érdemes reggel korán szedni, és egy vödör vízbe állítani. A dugványok hossza elég, ha kb. 12 cm, és azért jó, ha ezen is van legalább két levélpár. A levelekből csak a fölsőket hagyjuk meg, a minél kisebb párologtatás miatt ezeket is kisebbre kell vágni, a többit pedig szedjük le. (Egy ilyen dugványt láthatunk a bejegyzés elején. A levelek rombusz alakúra vágása csak az én mániám, lehet félbe, harmadába is, de így sűrűbben lehet eltűzdelni).A megvágott dugványokat laza homokba, perlitbe vagy tőzegbe tűzdelhetjük, (így dúsabb gyökeret fejleszt) olyan mélyre, hogy stabilan álljon. Mindjárt tálcára is tűzdelhetjük, így tavasszal, a kiültetéskor könnyebb a mozgatás.Ezután már csak biztosítani kell a folyamatos párás környezetet, locsolni, a fólia fölé érdemes árnyékolás céljából raschel-hálót is tenni.Pár hónap múlva, ősszel, október végén, novemberben egy szélcsendes, párásabb napon a fóliatakarást óvatosan meg is szüntethetjük, és tavaszra kész a gyökeres dugvány. Ezeket akár a végleges helyükre is ültethetnénk (és kapálhatnánk jó sokat), így még egy évig neveljük 25-30 cm-es sortáv és 3-4 cm tőtávra ültetve. Tulajdonképpen ekkor jutunk év végén a kereskedelemben is kapható kb. 40-50-60 cm nagyságú 2-3 ágas növényekhez.
Kedves Timi! A diófának közismerten allelopátiás hatása van. Mondom, hogy pontosan mi is ez: A tudósok már több száz évvel ezelőtt felfedezték, hogy a diófa káros hatással van a közelében fejlődő növényekre. Az 1880-as években a dió terméshéjából naftokinon-vegyületet izoláltak, amit juglonnak neveztek el. Ez a vegyület a kísérletekben elpusztította az arra érzékeny növényeket.A termésen kívül a juglont megtalálták még a levelekben, a fás részekben és a gyökerekben is. A vegyület koncentrációja az egyes növényi részekben évszakonként változó. Tavasszal a gyorsan fejlődő fiatal levelekben a legnagyobb, nyáron a gyökerekben, terméséréskor pedig a burokban és a termésben van a legtöbb juglon. A diófélék családjának minden tagja tartalmazza ezt az anyagot, de a díszfaként ültetett fekete dióban (Juglans nigra) van belőle a legtöbb, így ez a faj okozza a legkomolyabb problémákat.Vízoldható vegyületA juglon a dió élő és holt szöveteiből egyaránt bejuthat a talajba. A juglon jól oldódik vízben, így az esőcseppek a rügyekből, a levelekből és a hajtásokból a kioldják, de a növénymaradványok lebontását végző mikroorganizmusok is felszabadítják ezt az anyagot. Az élő gyökerekből a gyökérsavakkal jut a talajba a vegyület.Érzékeny növényekA zöldségfélék közül a burgonyafélék családjába tartozó növények, a paradicsom, a burgonya, a paprika és a tojásgyümölcs a legérzékenyebb a juglonra, de ne próbálkozzunk káposzta, borsó- és spárgatermesztéssel sem a diófa közvetlen közelében. A mérgezés tüneteként általános növekedési zavar, hervadás, és végül pusztulás tapasztalható.A diófa jelentős mértékben árnyékolja a növényeket, továbbá vizet és tápanyagot von el tőlük a talajból. A juglon-mérgezés, valamint a víz- és fényhiány gyakran összetéveszthető, vagy éppenséggel együtt jelentkező káros hatás. A vízhiány lassú hervadást okoz, ami öntözéssel visszafordítható. A juglon hatása hirtelen vált ki lankadásos tüneteket, különösen nedves talajon. A hervadás a növény egyes részein, de a teljes növényen jelentkezhet. Tanácsos időben azonosítani a baj forrását, mert a juglon mérgező hatása öntözéssel és nitrogén-műtrágyázással némiképp ellensúlyozható.Ellenálló fajokAmennyiben a diófa alá dísznövényeket szeretnénk ültetni, akkor árnyéki dísznövények közül a nebáncsvirággal (Impatiens), az árnyékliliommal (Hosta) és a páfrányokkal próbálkozzunk. A fűfélék közül rendkívül ellenálló a réti perje (Poa pratensis), illetve a nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) viseli el a legjobban a juglon jelenlétét a talajban.
A Cavalier King Charles spánielnek választott név legyen olyan, ami tükrözi a fajta elegáns, barátságos és szeretetteljes természetét. Összegyűjtöttünk néhányat! RÉSZLETEK
Összegyűjtöttük a legjobb lovas filmeket, melyeket akár a mai ünnepnapon is megnézhettek. Nektek melyik a kedvencetek? RÉSZLETEK
Sok olyan gyümölcs létezik, ami a kutya szervezetére nézve is egészséges, de vannak olyanok is, amik károsak. Lássuk, mi közül válogathatunk! RÉSZLETEK
Feliratkozva az edenkert.hu hírlevél szolgáltatására, első kézből értesülhet a legfrissebb kertészeti tippekről, szezonális ajánlatokról és exkluzív tartalmakról. A hírlevelek rendszeres olvasásával könnyedén nyomon követheti a kertépítés és -ápolás legújabb trendjeit, valamint hasznos tanácsokat kaphat a növények gondozásához. Ne hagyja ki ezt a lehetőséget, és csatlakozzon a kertészkedés iránt érdeklődők közösségéhez még ma!
Feliratkozom!
Ha adnál a kutyádnak egy falat sonkát vagy kalácsot húsvétkor, inkább állj meg egy pillanatra! Több ünnepi étel kifejezetten veszélyes lehet a számára. RÉSZLETEK
A rajzfilmekből sokaknak az maradt meg, hogy a nyúl répát ropogtat egész nap. A valóság azonban egészen más: a helytelen etetés az egyik leggyakoribb oka a házinyulak egészségügyi problémáinak. RÉSZLETEK
Aranyos, puha, „illik az ünnephez” – sokan még mindig jó ötletnek gondolják, hogy húsvétra élő nyulat ajándékoznak. A valóság azonban az, hogy ez az egyik legrosszabb döntés, amit az állattal és a családdal is tehetünk. RÉSZLETEK
Régóta él az a tévhit a köztudatban, hogy ha egy idegen kutyával találkozunk, nyújtsuk ki a kezünket, hadd szagolja meg. Elsőre logikusnak tűnik, mégis ez az egyik leggyakoribb hiba, amit idegen kutyákkal elkövetünk. Ráadásul nemcsak a kutyát hozhatja kellemetlen helyzetbe, hanem téged is. RÉSZLETEK