931. Hogyan kell fagyasztani a fűszernövényeket?
A friss fűszernövények tartósításának egyik legjobb módszere a fagyasztás, mert gyors és könnyű eljárás és nem igényel vegyszereket, főzést. Nézzük, mely növények alkalmasak a fagyasztásra!
A friss fűszernövények tartósításának egyik legjobb módszere a fagyasztás, mert gyors és könnyű eljárás és nem igényel vegyszereket, főzést. Nézzük, mely növények alkalmasak a fagyasztásra!
A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát... A népmesékben javarészt pórul jár az, aki hazudik, hitünk szerint pedig egyenesen bűn a hazugság. Ebből is látszik, hogy ősidők óta elítéljük a hazugságot, és közben észre sem vesszük, hogy nap mint nap hazudunk...
Azt már tudjuk, hogy azok vagyunk, amit megeszünk. Azt is, hogy az a miénk, amit megeszünk. Az viszont újdonság lehet, hogy a férfierő mennyire függ az elfogyasztott ételek mennyiségétől és minőségétől...
Hányszor halljuk ezt a közmondást, ha valakit hasonlítani szeretnénk a családjához. Egyértelmű, egyszerű bölcsesség, hisz hogy is esne messzire az az alma, mikor a gravitáció befolyásolja .. Ahogyan a gének befolyásolják az öröklődést..
Vajon ez a régi bölcsesség valóban igaz? Mi a különbség félelem és ijedtség között? Jobb lehet az egyik, mint a másik? A félelem mindenképp egy tartós állapotot jelent, az ijedtség pedig egy hirtelen jött negatív hatásra adott reakciónk. De hogyan segít a szervezetünk, hogy "túléljünk"?
Nem értem a kérdést, ha nem a kutyát permetezte hanem a fákat, bokrokat, akkor a kutya csak igen szélsőséges esetben tud hozzáférni, valamint a kipermetezett mennyiség a kutyára nem tud veszélyes lenni, a vegyszerek szaga legtöbb esetben taszítja az állatokat.
Üdvözlöm! Nem betegségre, inkább stresszhatás okozta problémára gyanakszom. A liliomfák, főleg az örökzöld nem szereti a szelet. Az ültetés, környezetváltás amúgy is megviseli a növényeket, és ha ehhez még szél is társul az tud ilyen problémát okozni. Rendszeres, bőséges öntözést, és 2-3 hetente való tápoldatozást javaslok komplex műtrágyával. Idősebb korban, ha már akklimatizálódott, nem fog gondot okozni a szél, de addig vigyázni kel rá. A tápoldatozást március elejétől augusztus közepéig végezze. Egy természetes lombváltás az örökzöldeknél is jellemző, és erre tettek rá még a fentebb említett dolgok. Üdvözlettel, Megyeri Szabolcs
Kedves Levente! Nincs semmi gond, a növények a környezetváltás után gyakran eldobják a virágaikat. Stresszhatás éri őket, más hőmérséklet, fényviszonyok, vízmennyiség.. Ha megszokta új helyét, újra fog nyílni, nem lesz vele gond. A tulipánra sajnos nincs ötletem, kevés az információ, amiből dolgozhatok. Tápoldatozza őket majd a kihajtás kezdetétől, illetve hagyja, hogy most természetesen húzódjanak vissza a hagymák, tehát ne vágja le a leveleket, csak akkor, ha azok teljesen elszáradtak. Üdvözlettel Megyeri Szabolcs
Az alma héjbarnulása Hazánkban e betegséget a gyakorlatban legtöbbször az angol nevén (scald) nevezik. A betegség a tárolóban a tárolási idény végén vagy a hosszan tartó szállítás során jelentkezik. A betegség gazdanövénye az alma, a citrom, a narancs és a grépfrút. A tünetek a gyümölcs héján észlelhetők, ahol szabálytalan alakú, nagy kiterjedésű, barna elszíneződés jelentkezik. A gyümölcs húsa legtöbbször egészséges, és csak ritkán, súlyos esetben barnul meg a héj alatti szövetek néhány sejtsora. A betegséget a kiáramló aromaanyagok okozzák, amelyek szellőzés hiányában – anaerob körülmények között – a gyümölcsöt károsítják. Főképpen a túlérett, magas hőmérsékleten tárolt, illetve szállított, vagy a polietilén fóliába csomagolt gyümölcsökön jelentkezik nagymértékben. Megelőzésének legfontosabb módja az alacsony hőmérsékleten, szabályozott légtérben történő tárolás. Normál tárolás esetén a szellőztetésről gondoskodni kell. Az alma glöódeszes gyümölcsfoltossága Hazánkban a betegség ma már kis jelentőségű, mivel elsősorban a házikertekben, és ott is főleg a régi almafajtákon (Batul, Cox narancs ranett, Húsvéti rozmaring) fordul elő. A betegséget népiesen koromfoltosságnak nevezik. A betegséget először 1931-ben, Franciaországban tárolt almáról írták le, Magyarországon pedig 1949-ben ismertették. A gyümölcs felületén 3–8 mm átmérőjű, gyér, barnásfekete bevonat látható, amely a gomba epifita micéliuma. A micélium a gyümölcs felületéről letörölhető, alatta az epidermisz és a belső szövet tünetmentes. A betegséget a Gloeodes pomigena (Schw.) Colby piknídiumos gomba idézi elő. A kórokozó micéliummal telel át a fás részeken és az innen leváló micéliumdarabok fertőzik meg az almát. A betegség külön védekezési eljárást nem igényel, mert a ventúriás varasodás elleni permetezés a glöódeszes gyümölcsfoltosság ellen is hatásos. A hiánybetegségek elkerülése végett érdemes lombtrágyéval is kezelni a fát, előfordulhat még Jonathan tipusu almáknál, hogy a kalciumhiány okoz barna foltosságot a gyümölcsön.
Kedves Sándorné! Pótoljon kálium tápanyagot, mert ez a tápelem felelős a virágképzésért. Én a fák még fiatal korának, és ennek a tápanyagnak a hiányának tudom be a gyér, és nem tejesen jó időben nyíló virágzást. Öntözővízhez adagolva, 2-3 hetente kis mennyiségben juttassa ki. Remélhetőleg megoldódik probléma. Üdvözlettel, Borsodi Bence