121. Gesztenyeaknázó-moly
A vadgesztenyefák levelein károsító és a levelek korai elszáradását okozó moly kártevő az utóbbi évtizedben terjedt el hazánkban és a szomszédos országokban.
A vadgesztenyefák levelein károsító és a levelek korai elszáradását okozó moly kártevő az utóbbi évtizedben terjedt el hazánkban és a szomszédos országokban.
A sárga ruhára vagy autóra nagy számban repülnek. Ez nem véletlen, ugyanis a sárga szín vonzza a levéltetveket. A zsenge leveleken szívogatva legyengítik és megfertőzik a kerti növényeket.
Valószínűleg a fejes saláta és néhány trópusi papagájfaj keresztezéséből születtek a most következő saláták. Színük és ízük ugyanis erre utal.
Milyen bizarr egy hóval fedett kaktusz, jukka vagy akár pálmafa látványa egy hazai kertben! A szabadföldi teleltetés lehetősége még kevesek számára ismert, de könnyen megbizonyosodhatunk arról, hogy valóban működik.
Sokak számára újdonság, hogy hazánkban viszonylag sok növény átteleltethető szabadföldön, melyeket elsősorban üvegházi növényekként ismerünk. Így van ez néhány kaktusszal is.
Télen a gyomirtók használata azért eredménytelen, mert a növények nedvkeringése annyira lelassul, hogy a vegyszerek nem érik el hatásukat. Az ecetfa egyébként is olyan életerős növény, hogy egy "sima" gyomirtó nem lesz 100%-ig hatásos ellene. Sajnos látványos megoldás csak a gyökerek, gyökérsarjak tökéletes eltávolítása után várható.
A sárgás színű golyók lassan lebomló műtrágyák, melyeket a palánták földjéhez kevernek, hogy tápanyaggal dúsítsák azt. A golyócskákból a talajban lévő víz oldja ki a tápanyagot. Kiürülés után a golyók még több hónapig ép állapotban fennmaradnak. A növények pusztulásához nincs közük. A képen látható növény gyökérzetének nagy része sötét színű, ezek a gyökérágak nem élnek, és kevés a világos színű, aktív gyökércsúcs. Ez az oka a növények elszáradásának.
Nem, az élettevékenység még időlegesen se szűnik meg, csupán nagyon lelassul a rövid nappalok és a hideg következtében. A fák és bokrok most is lélegeznek, vagyis oxigént vesznek fel és széndioxidot adnak át a környezetüknek. A növények egyes részeinek lélegzése is különböző intenzitású: a rügyek légcseréje a leggyorsabb, ezért őket kell védeni legjobban az olykor előforduló ólmos eső jégbevonatától. Ez alatt ugyanis a rügyek nem jutnak oxigénhez, megfulladnak és kipállanak, tavasszal nem hajtanak ki.
A golgotavirág Amerika meleg, trópusi területeiről származik, hazánkban így télire fagytól védett helyet kell biztosítanunk számára, míg nyáron félárnyékos helyen a szabadban is nevelhető. Télen, a fényhiány miatt legjobb,.ha hidegházban, hűvös helyen teleltetjük, és ritkán öntözzük. Remélhetőleg csak a téli pihenőre készül és ezért dobálja el a virágait és tavasszal újult erővel fejlődésnek fog indulni.
A savanyú, mély rétegű, szellős, jó vizellátottságú talajt kedveli, de a sok meszet nem tűri. Hatalmasra megnő, ezért igen nagy a helyigénye. Tavasszal vagy ősszel telepítse. A tavaszi ültetéshez célszerű még a fagyok beállta előtt megásni a gödröt, így a talaj szerkezete a tél folyamán kellően fellazul. Az ültetőgödör ideális mérete 80x80 cm. A gödör körül mintegy 5 négyzetméteres területen érdemes a talajt két ásónyomnyira fellazítani, hogy az oldalirányba fejlődő gyökerek is könnyen áthatolhassanak a talajon. Több facsemete ültetése esetén, két egyed között ajánlatos legalább 15-18 méteres távolságot hagyni. Metszeni nem kell, de termőkorban egy gyenge ritkítás azért szükséges.