121. Gesztenyeaknázó-moly
A vadgesztenyefák levelein károsító és a levelek korai elszáradását okozó moly kártevő az utóbbi évtizedben terjedt el hazánkban és a szomszédos országokban.
A vadgesztenyefák levelein károsító és a levelek korai elszáradását okozó moly kártevő az utóbbi évtizedben terjedt el hazánkban és a szomszédos országokban.
A sárga ruhára vagy autóra nagy számban repülnek. Ez nem véletlen, ugyanis a sárga szín vonzza a levéltetveket. A zsenge leveleken szívogatva legyengítik és megfertőzik a kerti növényeket.
Valószínűleg a fejes saláta és néhány trópusi papagájfaj keresztezéséből születtek a most következő saláták. Színük és ízük ugyanis erre utal.
Milyen bizarr egy hóval fedett kaktusz, jukka vagy akár pálmafa látványa egy hazai kertben! A szabadföldi teleltetés lehetősége még kevesek számára ismert, de könnyen megbizonyosodhatunk arról, hogy valóban működik.
Sokak számára újdonság, hogy hazánkban viszonylag sok növény átteleltethető szabadföldön, melyeket elsősorban üvegházi növényekként ismerünk. Így van ez néhány kaktusszal is.
Ez rózsarozsda. A gomba elsősorban a lehullott leveleken (teleutospórával) telel át, de a hajtások fa részében is áttelelhet, így metszés nélkül fertőzési forrást szolgáltatva. Csapadékos időjárás esetén az érzékeny fajtákon jelentős károkat okozhat. Tünetek: Első tünetek a levelek színén megjelenő sárgászöld foltok, melyekben apró fekete pontokat figyelhetünk meg. Később a levél fonákán narancsszínű, enyhén kiemelkedő foltok jelennek meg. Májustól a levelek színén sárgásvöröses, gombostűfej méretű foltok figyelhetők meg. A foltokkal átellenesen a levél fonákán sárgás-narancsos színű, majd barnás-vörösesre színeződő uredo- és teleutospórák fejlődnek. A hajtások is fertőződhetnek, ekkor deformálódnak, megvastagodnak. Mivel a legnagyobb fertőzési forrás a lehullott levél, ezért ezeket gondosan gyűjtsük össze, majd semmisítsük meg. Metszéssel alakítsunk ki szellős bokorformát, és távolítsuk el a fertőzött részeket. Figyeljünk a kiegyenlített tápanyag utánpótlásra (kálium). Vegyszeres védekezésre is szükség lehet rendszeres fertőzés esetén. A permetezést legkésőbb az első tünetek megjelenésekor kezdjük meg és 10-14 napos időközökkel egészen júliusig folytassuk. Ha lehet, olyan szert válasszunk, amivel más gombabetegségek (diplokarpon, lisztharmat) ellen is védekezünk.
A képről ítélve Calathea félének tűnik. A mellékelt cikkben talál gondozási utasítást hozzá.
Bevett gyakorlatként kell követni a csávázott magok használatát. A nem tökféle haszonnövényekkel való hosszabb (legalább hároméves) vetésforgó, valamint a talaj megfelelő vízelvezetése kiemelt jelentőségű a betegség elleni védekezésben. Kerülni kell a gyümölcs megsértését a szüret, illetve tárolás során. A megfelelő vegyszeres védekezés gombaölő szerek rendszeres alkalmazásával érhető el: Bravo 200 gr/100 l víz Rovral 50 SC 100-150 ml/100 l víz Antracol 65 WP 200-250 gr/100 l víz
A cseppek vissza fognak térni de nem kell letörölni őket. Természetes folyamat, a növény így szabadul meg a felesleges,számára már nem használható (és néha káros) vegyi anyagoktól!
A szerencsebambusz hónapokig tartható egy kis vázában is, tiszta vízben. Néha tápoldat adagolásával kissé serkenthetjük a növekedését. Nem igényes növény, szobahőmérsékleten egy kis fény mellett is növekszik. A kemény és a klóros vizet nem szereti. Nem ajánlatos direkt napra tenni. Ha jól érzi magát, idővel észre fogjuk venni, hogy az alsó részén gyökerek kezdenek nőni. Mikor a gyökerek már 3-4 cm hosszúak, átültethetjük szerencsehozónkat laza, tőzeges vagy perlites talajba. Mivel a dracénák híresek pangóvíz-érzékenységükről, a cserép aljába tehetünk egy kevés agyaggranulátumot. Hetentenként pótoljuk az elpárolgott vagy a növény által felhasznált vizet. Háromhetenként cseréljük le a teljes vízmennyiséget, és akkor biztosan szerencsénk lesz. A kék Kristalon műtrágyát fél kiskanállal 10 liter vízben feloldva használjuk tápoldatnak. Ez házi használatra tökéletes