121. Milyen törpe örökzöldeket ültessünk a kertünkbe?
Nagyon mutatósak, jó talajtakarók és kevés gondozást igényelnek a törpe örökzöldek. Vidámságot csempésznek a kertünkbe, és hálás növények. Lássuk, milyen törpe örökzöldet érdemes ültetnünk!
Nagyon mutatósak, jó talajtakarók és kevés gondozást igényelnek a törpe örökzöldek. Vidámságot csempésznek a kertünkbe, és hálás növények. Lássuk, milyen törpe örökzöldet érdemes ültetnünk!
Nagylevelű csodamogyoró, vagy varázsmogyoró (Hamamelis virginiana) Otthona Észak-Amerika, Kanadától Minessotáig, Floridáig, ésTexasig. Európába 1936-ban került be. A csodamogyorót az amerikai indiánok varázsfának tartják, mivel a hideg évszakban, sőt gyakran a hóban nyílik. A gyógyászatban már rég ismerték sebgyógyító hatását, amikor a XIX. században a nyugati terápiák számára felfedezték és az USA gyógyszerkönyvébe felvették. Európában először 1864-ben készítettek csodamogyoró felhasználásával kenőcsöt.
Egész Európában fellelhető, de Skandináviában és Észak- Amerikában is meghonosodott. Magjából a XX. században a vércsoport meghatározására szolgáló hatóanyagokat sikerült izolálni.
A medveszőlő, (Arctostaphyllos uva-ursi) Európában, Észak Amerikában, Grönlandon, Szibériában is megtalálható. A növény viszonylag magas csersavtartalma miatt Észak-Európában régen bőr cserzésére szolgált. Közép-Európában csak a XVIII. század óta használják gyógynövényként.
A japán díszcseresznye a kertünk legszebb dísze lehet. Sok fajtája ősszel is pompázik, amikor a lombja már sárga, narancssárga, vagy skarlátvörös színre vált. Télen pedig mutatós kérge díszíti a kertünket.
A tölcsérjézmin (Diapladenia sp.) a napos, félárnyékos, meleget helyet, nedves talajt kedveli. Túl alacsony páratartalmú szobában levelei összesodródnak, virágai lehullanak. Érdemes kavicsrétegből párologtató felületet készíteni a cserepe köré, és azt locsolni, hogy a túl száraz levegőt elkerüljük.
Az áfonya legjobban 4,8 és 5,2 pH-jú talajon tud fejlődni. Az egy négyzetméteres talajjavítás valószínű, hogy elegendő számára, csak arra kell figyelni, hogy ez a későbbiekben se veszítsen savanyúságából. (Ne locsolja csapvízzel, trágyázáshoz savanyú kémhatású mulcsot használjon). Ha a talaj túl meszessé válna számára, azt sárguló levelekkel jelezni fogja.
Meg lehet próbálkozni a magról való szaporítással is, de ekkor nem biztos, hogy díszítőértékükben az anyanövényre hasonló egyedeket kapunk (elmaradhat annak szépségétől). A magvetést rögtön érés utén kell megkezdeni: meg kell tisztítani a terméshústól a magvakat és rétegezve tárolni tavaszig. Rétegezéshez ássunk egy 60-80 cm mély árkot amibe egy réteg homokot, egy réteg elvetendő magot (kb. 10-10 cm vastagságban) fektetünk, a gödröt 20-30 cm durva szemű homok zárja le. Veremben vagy pincében is rétegezhetünk, itt jobban biztosított a fagymentes környezet és az állandó alacsony hőmérséklet. Néha locsoljuk illetve szellőztessük. A magokat tavasszal lehet 2-4 cm mélyre elvetni. <p>Gyorsabb szaporítási mód a félfás dugványról történő szaporítás, amelynek optimális időpontja augusztus-szeptember.
A képen látható növény egy Plectrantus faj, amit magyarul szoktak hársfacserjének vagy kakassarkantyúnak is nevezni. Valóban jól bevált növény, mivel viszonylag könnyen tartható. Nyáron a szabadban, télen pedig 10°C-os helységben, ritka öntözéssel. A Világos helyet és közepes vízellátást igényel. <p>További előnye, hogy virágai olyan illatanyagot tartalmaznak, melyek távol tartják a kártevőket, molyokat.
A selyemmirtusz melegigényes díszcserje, de elviseli a fagyot is. Akár a minusz 20 fokot is kibírja, ha rövid ideig tart. Enyhe klímájú vidéken a sazbadban is átteleltethető, fagyzugban viszont 0-4 fokos helyen érdemes teleltetni. Télikertben az egész növényt 5-10 cm magasságban vissza lehet vágni, és sötétbe állítani. A selyemmirtusz az egyéves vesszőkön hozza virágait, így a metszéssel gazdag virágzás várható. A fiatal hajtások törékenyek, vigyázzunk rájuk.