Keresett kifejezés: “szőlő”

Cikkek (523)

Megjelent a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért 2003. évi előadás-sorozatának szerkesztett gyűjteménye.

Részletek

12. Kertápolás márciusban

Márciusban meg kell kezdeni a ribiszke és a köszméte bokrok metszését, ezek ugyanis a kora tavaszi felmelegedés hatására gyorsan fakadnak, kizöldülnek

Részletek

13. Izgi kérdések, érdekes válaszok

Akik kertészkednek, azok soha ki nem fogynak a kérdésekből. Cikkünkből minden kertszerető ember hasznos és érdekes információkhoz, ötlekhez juthat.

Részletek

14. Közeleg a tél vége a kertben

Amikor megérezzük a kertben a föld illatát, akkor biztosak lehetünk benne, hogy lassan itt a tavasz. Kezdődhet a nagytakarítás.

Részletek

15. Esővízgyűjtéssel rengeteget spórolhatunk a kertben

Az esővízgyűjtéssel sokat spórolhatunk, nem mindegy viszont, hogy hogyan csináljuk. Lássunk néhány házi és profi megoldást!

Részletek

Édenkertész (105)

71.szőlőm. Ez vadhajtás?"> Gyökérről hajt ki a szőlőm. Ez vadhajtás?

Kedves Mária, nem valószínű, hogy vadhajtás, hoszen a vadhajtás v. fattyuhajtás, olyan hajtás, amely leginkább adventiv rügyekből keletkezik s a fának/szőlőnek ágatlan derekából v. a fa tuskójából sarjadzik.

Részletek

72. Az eső leverte a csupasz mini kivim virágait. Megvédhetem ettől jövőre?

Kedves Mariann! Sajnos ezt kivédeni nem igazán lehet. Annyit tehet, hogy megerősíti növényét, hogy ellenállóbb legyen. Metszés és megfelelő tápoldatozás. Metszését a szőlőéhez hasonlóan végezzük. Metszeni tél végén, vagy nyár végén ajánlatos, amikor a vízfelvétele alacsony. Ernyő alakra metszve hasznosítja legjobban a fényt. Az első évben egy főhajtást hagyjunk meg, így eléri a támrendszer tetejét. A második évben koncentráljunk az oldalhajtásokra. Napos, meleg helyre, üde, jó vízgazdálkodású, humuszban gazdag, savanyú talajba való. Meghálálja, ha talajába marhatrágyát, komposztot keverünk. Április, május, júniusban műtrágyázhatjuk (N-P-K 15-15-15). Öntözést kíván. Miután mészkerülő, legjobb, ha lágy vízzel, esővízzel öntözzük. A szélárnyékos fekvés létfontosságú a számára. Fagytűrő képessége (−25 °C – −30 °C-ig) kiváló, mégis ajánlatos szélárnyékos helyre telepíteni, mert szeles helyen, főleg az érési időszakban, a gyümölcsök sérülnek. Ha lúgos a talaj, akkor tőzeggel, marhatrágyával, fakéreggel, faforgáccsal, esetleg komposzttal dúsított talajú, kissé magasított ágyásba ültessük. A talaj savanyítása kénporral, alumínium-szulfáttal vagy savanyító hatású műtrágyákkal is megoldható.

Részletek

73. Miért virágzik télen az ibolya?

Kedves Érdeklődő! Sokakban felmerül a kérdés ilyenkor, hogy szenzációs vagy normális dolog, ha ősszel tavaszi virágokat látunk? Milyen időjárási és biológiai okokból nyílik novemberben az ibolya?A sajtóban és a hétköznapi emberek tapasztalatai közt is fel-feltűnik minden ősszel az egyébként tavaszi növények októberi, novemberi virágzásáról szóló „szenzációs” hír, manapság bulvár oldalról egyre inkább a globális felmelegedést, az időjárás összezavarodását megerősítő eseményként. Gyerekkoromban, ami több évtizeddel ezelőtt volt, egy ibolyával benőtt domboldal közelében laktunk, tavasszal lila volt a domb, de nem volt olyan ősz, hogy legalább egy-egy csokorral ne szedtem volna belőle a nagymamámnak.A jelenség, ha nem is kimondottan gyakori, de semmiképp sem számít különlegességnek! Aki napi kapcsolatban él a természettel, annak majdnem hétköznapi esemény decemberben aranyvessző virágaira hulló havat csodálni, novemberben ibolyát látni, októberben orgonát szagolni. Kétségkívül vannak olyan őszi időjárási helyzetek, amikor többfelé láthatunk tavaszi virágokat, s ilyenkor kerülnek elő a „szenzációs képek” a sajtóban. Növényeink itt, a mérsékelt égövön a következő körülmények hatására kezdenek virágzásba:- Virágzás előtti hidegebb, esetleg különösen csapadékszegény időszak- Nappalok megfelelő hosszaA tavaszi virágzást hosszabb, hideg időszak előzi meg (tél), amikor az évelő növények pihennek, teljesen minimálisra csökkentik életfunkcióikat, nedvkeringésüket, megelőzve ezzel azt, hogy a hideg miatt szöveteik károsodjanak (a víz fagyása során szétroncsolja a sejtfalakat, vékony szöveteket). Ilyenkor nem is tudnak a talajból nedvességet felvenni, hisz a víz ott is meg van fagyva. Mélyebb gyökerű fák persze képesek, de csak nagyon mérsékelt mennyiségben, hiszen hiányzik a nedvkeringést elindító lombozat. (A talajban lévő vízre kifejtett szívóhatást többek közt az segíti elő, hogy a növények a leveleiken keresztül vizet párologtatnak el.)

Részletek

74.szőlőmnek"> Szeretném megkérdezni, hogy mi baja lehet a szőlőmnek

Kedves Érdeklődő! Sjanos a képen nem látszik jól, hogy ez repedés vagy dudorok is vannak benne, illetve, hogy a szőlőtőke mely részén van.. lehet fagykár, de ha dudorok (daganatok) is vannak és a tőkefej közelében van, akkor bizony előfordulhat, hogy baktériumos gyökérgolyva.

Részletek

75. Citromfám beteg, mivel kezeljem?

Első olvasatra azt gondolom, hogy ez a citrusféléket leggyakrabban megtámadó viaszos citrompajzstetű lesz – Planococcus citri – károsítja, a nőstény 4 mm hosszú és 2,8 mm széles. Teste ovális, rózsaszínű vagy zöldes. A test körül 18 pár viaszszál található. Kártétele szembetűnő, mézharmat kibocsátásával nemcsak a leveleket, hanem a bútort is szennyezi. Évente öt nemzedéke is kifejlődik, így a növényeken egész évben megtalálható. Megelőzendő lépés, hogy mindig tartsunk a növények közt, főleg üvegházban, vagy sátorban erős aromájú növényeket, melyeknek erős illatuk van. Ilyen a babér (Laurus nobilis), a paradicsom (Lycopersion esculentum), levendula (Lavendula officialis) és sorolhatnám. A tetvek, nem maradnak meg e növények közelében. A pajzstetvek ellen lehet kapni aeroszolokat, ezek használatát nem javaslom, mert olajokat tartalmaznak. Ezt ha a növényre fújjuk, igaz elpusztítja a tetveket, és fényessé varázsolja a leveleket, de a levelek levegőzését meggátolja, és lomhullást produkál a használat utáni második héten. Javaslok egy egyszerűbb házi módszert: 1 liter vízhez adjunk 0,3 ml bármilyen mosogatószert, és 1 dl gyógyszertári tiszta szeszt. Ezzel permetezzük meg a növényt, a hatásfok bámulatba ejtő. Fényessé teszi a leveleket is, és a tetveket is megöli. Szintetikus felszívódó szereket ne használjunk, mert a talajban megöli a jótékony hatású gomba organizmusokat. A dísznövények másik legveszedelmesebb, legnehezebben leküzdhető kártevője az oleanderpajzstetű – Aspidiotus nerii –, a nőstény pajzsa 1,9–2,8 mm átmérőjű, kerek, fehér színű, teste a pajzs alatt citromsárga. Leginkább az olajfa, az oleander, a pálmafélék fertőződnek, de a citrusfélék is a gyakori tápnövényei közé tartoznak.A pajzstetvek elleni védekezés nehezen oldható meg különösen a lakásokban. A kártevőket elsősorban a levelek fonákján találhatjuk meg. A fertőzött növényekről a pajzsokat puha kefével kell, illetve lehet ledörzsölni, esetleg vizes vattával (nagyon jó, a káli szappanos lemosás). Az erősen fertőzött részeket, ágakat távolítsuk el, metsszük le. Utána vazelinolaj, növényi olaj vagy etilalkoholos növénykivonat tartalmú készítményekkel rendszeresen végzett permetezéssel az elszaporodást meg tudjuk akadályozni. Az ilyen esetben a helyiségben minden növényt legjobb kezelésben részesíteni az esetleges fertőzések megakadályozása végett. A legjobb azonban a fertőzés megszűnéséig külön helyiségben tartani őket.Teleltetésre legalkalmasabb a lakás fűtetlen helyisége, mint például a veranda vagy a beépített nem fűtött balkonok, ahol a hőmérséklet soha nincs fagypont alatt, és szükség szerint szabályozható is. A citrusfélék kitűnően telelnek minimális öntözés mellett 1–5 °C-on, az asszimilációs minimum alatt.A citrusfélék érdekes sajátossága, hogy 1–5 °C hőmérsékleten, kevés fényben, 70% körüli relatív páratartalom mellett teljes fiziológiai nyugalomban vannak télen. Ebben az állapotban mintegy „megdermedve” telelnek, lombozatuk üde, egészséges marad.Havonta kis vízadaggal öntözzük őket, ügyeljünk arra, hogy a termesztőedényekben a föld csaknem száraz legyen. Túlöntözve megtámadhatja a gyökérgolyva (Agrobacterium tumafafaciens), és előfordulhat, hogy teljesen tönkreteszi őket.A teleltetés során a növények lombozatuk egynegyedét is elhullajtják. A nyugalmi időszak kezdetén a növény csökkenti lombját, és elöregedett leveleit lehullatja. Ez természetes folyamat. A levelek 2-3 évig élnek, majd megsárgulnak és lehullanak.Február végén, március elején a hideg körülmények között teleltetett növények a kataláz enzim hatására növekedni kezdenek. Ezután szoktassuk őket fokozatosan a fényhez és a meleghez, így a növekedés mellett lassan virágzásra is számíthatunk a vegetáció alatt.

Részletek