Keresett kifejezés: “”

Cikkek (7274)

1516. Petrezselyem: gyökér vagy levél?

A petrezselyem a magyar konyha egyik legrégebben használt zöldsége. Magas illóolaj- és vitamintartalma - levélzöldségként - már kora tavasszal elérhető.

Részletek

1517. Paprikareceptek - gyorsan finomat!

Nem untatunk senkit a jól megszokott töltött paprika receptekkel, helyette új és izgalmas paprikaételeket ajánlunk!

Részletek

1518. Alma volt a tudás fája?

A gyümölcsök színűkkel és illatukkal csábítják az arra járókat és repülőket: harapj belém, légy boldog a húsommal és vidd messzire a magjaimat, és ne köpj ki, hanem inkább trágyázd meg a leendő palántámat.

Részletek

1519. Hónapos retek: a tavasz első zöldsége

A tavasz egyik első zöldsége a hónapos retek, ami fontos vitaminforrás tavasszal. Most érdemes elvetni!

Részletek

1520. Mi a különbség a fejes saláta és a tépősaláta (lollo rosso) között?

Nemcsak az ételeinket változatossá tévő színes díszekről van szó, hanem olyan salátanövényekről, amelyek napokig megőrzik roppanó állagukat és frissességüket.

Részletek

304

Édenkertész (3180)

1476. Szeretnem megtudni, hogy a turkesztaniszifat kell-e szabad-e metszeni?

A metszési gondozási munkálat legfőképpen a lombozat struktúrájának kialakításából áll. Eldönthetjük el, hogy a fa melyik tulajdonságát " domborítjuk ki" a metszéssel. Újonnan telepített sövény esetén az első, amit alkalmaznunk kell, az az alakító metszés. Ha fiatal (mondjuk egyéves) növényeket ültettünk, akkor az ültetést követően megkezdhetjük a nyírást. A talajfelszíntől számolva, 10-20 cm-es magasságban vágjuk vissza őket. Ezzel biztosítjuk a kellő tömöttséget, így már az aljától kezdve sűrű sövényünk lehet. Idősebb növények ültetése után csak kismértékű visszavágásról kell gondoskodnunk. Aztán amíg sövényünk el nem éri a kívánt magasságot, évente 2-3 alkalommal érdemes nyírni, de figyeljünk rá, hogy két egymást követő vágási magasság között ne legyen nagyobb távolság 10 cm-nél, mert úgy nemhogy sűrűsödne, hanem fokozatosan ritkulni fog. A vágások optimális időpontja tavasszal és nyár elején van, amit módosíthat sövénynövényünk növési sebessége, valamint a kert intenzív ápolásától függően a vegetációs idő során többször is levághatjuk. Fontos, hogy a sövényünk keresztmetszete téglalap vagy nyújtott trapéz legyen, ellenkező esetben az alsó régiók nem kapnak elegendő fényt, és a beárnyékoltság következtében felkopaszodnak. Fenntartó metszést akkor végzünk, amikor sövényünk már elérte a megfelelő magasságot. Ezt is évi 2-3 alkalommal végezzük, olyan időpontokban, mint az alakító metszéseket. Főleg idősebb sövények esetében fontos gondoskodnunk az ifjító metszésről. Ezt jelentősebb felkopaszodás esetén, vagy öreg, korhadó ágak eltávolításakor alkalmazhatjuk. A növények növekedése egy idő után leáll, elérik fajtájuk jellemző paramétereit. Majd az idősödő szárrészek fokozatosan elhalnak, átadják helyüket a tőről hajtó új sarjaknak. Ez a folyamat egy állandó körforgás. Ebben az önifjításban mi a metszéssel vehetjük ki részünket. Az öreg hajtásokat úgy vágjuk vissza, a tőhöz közeli fiatal vesszőkig, hogy azok átvehessék szerepüket. Az ifjítás ideje mindenképp a téli időszakra essék, mert nyugalmi állapotuk miatt ilyenkor kevésbé sínylik meg a metszést. Ilyenkor elképzelhető, hogy vastagabb ágakat is le kell vágnunk, amiket aztán sebkezelővel be kell kenni. Lombhullató sövényünk esetén ezeket a metszéseket kell végeznünk, ebben a sorrendben.

Részletek

1477. Hogyan lehet a tölcséres jázmint szaporítani?

Fás dugvánnyal szaporítható. Fás dugványnak a sem túl erős, sem túl gyenge (fajra, fajtára jellemző), hosszú, egyenes vesszők a legalkalmasabbak. A vesszők megszedésének optimális időpontja késő ősszel van (de a növények többsége megfelelő eredményt ad, ha a vesszőket december-január-februárban szedjük). A dugványok hossza 20 cm körüli legyen (18-35 cm). Fontos, hogy legalább két rügypár legyen a dugványon, egy alul, egy pedig felül. A vágáshoz éles, nem roncsoló metszőollót használjunk. A dugvány alját az alsó rügy alatt 0,5 cm-rel, felül pedig a felső rügy felett 1,5 cm-rel vágjuk el. Az alsó vágás egyenes legyen, a felső vágás pedig ferde és ne a rügy felé lejtsen. A dugványozáshoz laza szerkezetű, könnyen felmelegedő talaj a legalkalmasabb. A dugványokat függőleges helyzetben tűzdeljük el. A dugványozáshoz szükséges rést ásóval nyitjuk. A dugványt úgy helyezzük a földbe, hogy a legfelső rügy a talaj felszíne felett legyen. A dugványokat földdel, homokkal takarjuk a kiszáradás ellen.

Részletek

1478. A sárga barack fánk törzse hosszában kirepedezett és a kéregből több helyen mézga csordogál, valamint sárgás-fehér pöttyök (szerintem valamiféle gomba) borítják. Mi lehet ez?

A károsodásnak többféle oka is lehet. A kajszi egyik gyakori betegsége a gutaütésként is ismert pszeudomónászos elhalás. Ilyenkor egész ágrészek halnak el, a metszlapnál barnulás figyelhető meg, és az nedves, kellemetlen szagú. A leukosztómás betegség hasonló elhalási tüneteket okoz. Ezen kórokozók ellen metszéssel, metszés utáni sebkezeléssel (pl. Fixpol), és a tavaszi rezes lemosó permetezéssel lehet védekezni (pl. Cuproxat FW). Mivel a fő fertőzési időszak ősztől kora tavaszig tart, a szokásos rezes lemosást követően célszerű a fát rügypattanás után - virágzás előtt metszeni. Ilyenkor a sebkezelés el is maradhat. Korábbi metszés esetén azonban a műveletet kövesse a rezes lemosás. A moníliás betegség is okozhat kosodást. Ellene szintén hatékony a rezes lemosás, melyet a virágzás alatti - elején és végén - 2-szer (pl. Rovral 50 WP-vel) elvégzett, majd sziromhullás után még kétszeri (10 naponta) permetezés egészít ki.

Részletek

1479. 10 éves, piros szélű sárkányfám szaporítása után hogyan tudom elérni, hogy az az új új növények is az eredetihez hasonlóan elágazzanak ?

Üdvözlöm! A Sárkányfát (Dracena marginata) a legegyszerűbben fej,- és törzs dugvánnyal szaporíthatjuk. A megnyúlt törzs eléggé gyakori, de ezt fel darabolva kiváló szaporító anyagot kapunk! A fejdudványokat és a törzs darabokat vízbe, vagy tőzegbe tenye, ahol meg fognak jelenni a gyökerek, nem szükséges külön bujtással gyökeresedésre bírni! Ha a tőzeget választja, akkor ügyeljen arra, hogy sose száradjon ki, mindig nedvesítse. A Dracena szaporítását legjobb nyáron végezni, de még én azt javaslom, hogy megpróbálhatja most is nyugodtan! A dugványokat pár hét után -amikor a gyökerek megjelennek- el lehet ültetni, de addig is meleg, világos helyre tegye őket. A második kérdésre a válasz: egyszerűen elvágják ott, ahol azt akarják, hogy elágazzon! Ezt gyakran viasszal be is kenik.

Részletek

1480. Murvafürt növényem nem akar virágozni. Mit csinálok rosszul?

Üdvözlöm! A murvafürtnek (Bougainvillea) telelés közben 7-10 C a legmegfelelőbb. Ha állandó a hőmérséklet (7-10°C), akkor tavasszal a levelek is meg szoktak maradni. valószínüleg azért hullik le a levél, mert a hőmérséklet néha lesüllyedhet a kívánt hőmérséklet alá. A helye jó, mert ő nagyon meleg, napos helyet szeret. Azt javaslom, hogy a földje legyen laza, jó vízgazdálkodású, akár tőzeggel lehet lezítani, illetve a tápot kéthetente adja, nagyobb nitrogén és nagyobb kálium arányban. A nitrogéntől a növény zöldebb lesz, a káliumtól ellenállóbb. Persze foszfor is kell neki, csak enyhébb dózisban. A hoszzú, megugrott hajtásait csípje vissza, ezzel is virágzásra lehet serkenteni. Szerintem fog virágozni, ha betartja a tanácsokat, illetve, nem kell még nyáron sem agyon öntözni! Csak mértékkel! Ilyen csodás a murvafürt, ahol otthon érzi magát Még több hasznos info: Hogyan gondozzuk a murvafürtöt? (Bougainvillea) Citrusfélék, leander, murvafürt: dézsás növények felkészítése a szezonra A murvafürt (Bougainvillea) téli gondozása

Részletek