1601. Hogyan szaporítsunk tündérrózsát a kerti tavunkba?
A pincében, garázsban teleltetett tündérrózsákat április végén, május elején helyezhetjük vissza a tóba. A kosarukat kinőtt egyedeket májusban tőosztással szaporíthatjuk.
A pincében, garázsban teleltetett tündérrózsákat április végén, május elején helyezhetjük vissza a tóba. A kosarukat kinőtt egyedeket májusban tőosztással szaporíthatjuk.
Az első meleg napsugarak, a hosszabb nappalok hatására a kerti tóban is megélénkül az élet. Most kell előkészítenünk a tavunkat, hogy egész nyáron át élvezhessük a szépségét. Először vágjuk vissza a tóparti és a mocsári (lápi) növények elhalt lombját, szárát, hogy helyet készítsünk a az új hajtásoknak, és csökkentsük a vízben bomlásnak induló szerves anyagok mennyiségét...
Dolgunk nem könnyű, ha igazi kertről akarunk írni. Mindenkinek más és más egy kert, a fejében elképzel valamit. Akinek nincs, álmodozik róla, akinek van, mást szeretne, vagy máshogy. Célunk: egy nem túl nagy, nem túl lejtős, viszonylag egyöntetű és könnyen kezelhető kert kialakítása, amit inkább használatra találunk ki elsősorban, másodsorban szépségéért tartunk.
Hogyan főzzük meg a sonkát? A sonkát főzés előtt áztassuk hideg vízbe 1-2 órára, így a só nagy része kiázik belőle. Mossuk le, majd hideg vízbe tegyük fel főni, úgy, hogy a víz ellepje. A vízbe tegyünk zöldségeket, ízlés szerint fokhagymát, vöröshagymát, borsot és babérlevelet. Lassú tűzön főzzük, legalább 3 órán át. A sonka kész, ha a hús könnyen leválik a csontról. A kötözött sonkát hústű próbával ellenőrizhetjük. A sonkát hagyjuk a levében kihűlni. Ezután tegyük át egy tálra, fedjük le és tartsuk hűtőben.
Végre megjött a tavasz, és elkezdődhetnek a kerti munkák. Jól jönnek a tuti tippek és a hasznos ötletek, ezért minden hónapban bemutatunk egy szakembert, aki profi tanácsaival és munkájával a segítségünkre lehet! Márciusban a népszerű Durucz kert tulajdonosával, Durucz Attila parképítő és kertfenntartó technikussal beszélgettünk.
Meg kell nézni a levelek fonákját, mert levéltetű is lehet. De ha nem talál semmilyen kártevőt, kórokozót, akkor csak több fényre van szüksége. Ha lehet kerüljön ki a teraszra úgy, hogy az első két hétben árnyékolva van a déli tűző nap elől.
Egészségesnek látszó zöld leveleket és bimbókat hullat? Vagy a levelek a szélükön megbarnulnak, besodródnak és ezután leesnek? A növény száraz levegőjű helyiségben van. Tegyük párásabb helyre a növényt, majd gyakrabban öntözzük. A Fuksziánál ne a virágokat és bimbókat permetezzük le, csak a zöld részeket.
Az ananász a laza, tőzeges, tápanyagban szegény talajt kedveli. Bőségesen öntözzük, 2-3 naponta. Nem bírja a túlöntözést, attól rothadásnak indul. Fényigénye nagy, a félárnyékot kedveli. Nem bírja a direkt napfényt. A hőigénye is nagy.
Igen,erősen valószínű, hogy a sok közvetlen fény az oka, ezenkívül az ablaküveg mögött általában nagyon erős a felmelegedés ami nullára csökkenti a páratartalmat és elégeti a leveleket is. Ezen nemzetség fajai kivétel nélkül tűző nap kerülők.
A „C” jelű virágföld kötött, de jó szerkezetű és vízháztartású, közömbös kémhatású /7pH/ keverék. De keverhetünk az általános, vagy B típusú virágföldhöz kevés szárított szarvasmarhatrágyát, leérett és pihentetett gombatrágyát és (vagy) Osmocotét, ami pontosan a hat hónapos vegetációs időszakra elegendő tápanyagot enged ki fokozatosan a földbe. Ilyenkor ültessük először tápszeres földbe az előző évi hajtásokból fejlődött növénykéinket is. Fontos, hogy az ilyen növényt egy kicsit szárítsuk ki, mert akkor könnyebb a művelet. Fektessük le és megemelve húzzuk le a cserepet a földlabdáról. Ez műanyag vagy kerámia cserépnél nem nehéz általában, agyagcserépnél már nehezebb, de fadézsánál maga a küzdelem. Ilyenkor akár néhány napos kiszárítás is ajánlatos és akkor is csak segédeszközzel, mondjuk kalapács vagy balta fokával tudjuk óvatosan leverni a dézsát, mert a gyökerek hozzánőnek a fához. Ha ezen a kiszedésen túl vagyunk, akkor a nagyon vastag és földnélküli gyökérzetből fűrésszel, ásóval, nagyobb késsel akár 5 - 10 centit is levághatunk a gyökérzet aljából, az oldalából, és a tetejéből is. A lényeg az, hogy azért maradjon valamennyi föld nélküli gyökérzet, amit egy kicsit meglazítunk és majd kényelmesen belenő az új földbe. Az összekevert, előkészített földet elterítjük a cserép alján, ráállítjuk a növényt és további földdel feltöltjük az oldalakat. Valami hosszú, keskeny szerszámmal, akár egy vastagabb egyenes ággal, vagy léccel tömörítjük az oldalakon a földet, a művelet vége felé óvatosan locsolgatjuk, ami szintén tömörít. És természetesen végül a tetejére is jusson bőven friss földből és locsoljuk meg az egészet. Így nyilván annyi új földet kaphat, amennyi gyökérzetet levágtunk, de ha nagyobb cserépbe tesszük, akkor a több friss föld több évre elegendő. Egyszer azonban mindenképpen elérjük a felső határt, és akkor úgy kétévenként csak ez a gyökérlevágós módszer alkalmazható. Ha már a legnagyobb méretű cserépnél tartunk, akkor lehetséges az átültetés helyett a megfelelő szintű folyamatos tápanyag-utánpótlásról gondoskodni. De azt is megtehetjük, mert a leanderek sok mindent kibírnak, hogy a nagyon nagy gyökérzettel és a több, vagy a nagyon elágazó tővel rendelkező növényeket kettő vagy akár több részre fűrészeljük és így kisebb cserepekbe ültetve még szaporíthatjuk is őket.