1601. Hogyan szaporítsunk tündérrózsát a kerti tavunkba?
A pincében, garázsban teleltetett tündérrózsákat április végén, május elején helyezhetjük vissza a tóba. A kosarukat kinőtt egyedeket májusban tőosztással szaporíthatjuk.
A pincében, garázsban teleltetett tündérrózsákat április végén, május elején helyezhetjük vissza a tóba. A kosarukat kinőtt egyedeket májusban tőosztással szaporíthatjuk.
Az első meleg napsugarak, a hosszabb nappalok hatására a kerti tóban is megélénkül az élet. Most kell előkészítenünk a tavunkat, hogy egész nyáron át élvezhessük a szépségét. Először vágjuk vissza a tóparti és a mocsári (lápi) növények elhalt lombját, szárát, hogy helyet készítsünk a az új hajtásoknak, és csökkentsük a vízben bomlásnak induló szerves anyagok mennyiségét...
Dolgunk nem könnyű, ha igazi kertről akarunk írni. Mindenkinek más és más egy kert, a fejében elképzel valamit. Akinek nincs, álmodozik róla, akinek van, mást szeretne, vagy máshogy. Célunk: egy nem túl nagy, nem túl lejtős, viszonylag egyöntetű és könnyen kezelhető kert kialakítása, amit inkább használatra találunk ki elsősorban, másodsorban szépségéért tartunk.
Hogyan főzzük meg a sonkát? A sonkát főzés előtt áztassuk hideg vízbe 1-2 órára, így a só nagy része kiázik belőle. Mossuk le, majd hideg vízbe tegyük fel főni, úgy, hogy a víz ellepje. A vízbe tegyünk zöldségeket, ízlés szerint fokhagymát, vöröshagymát, borsot és babérlevelet. Lassú tűzön főzzük, legalább 3 órán át. A sonka kész, ha a hús könnyen leválik a csontról. A kötözött sonkát hústű próbával ellenőrizhetjük. A sonkát hagyjuk a levében kihűlni. Ezután tegyük át egy tálra, fedjük le és tartsuk hűtőben.
Végre megjött a tavasz, és elkezdődhetnek a kerti munkák. Jól jönnek a tuti tippek és a hasznos ötletek, ezért minden hónapban bemutatunk egy szakembert, aki profi tanácsaival és munkájával a segítségünkre lehet! Márciusban a népszerű Durucz kert tulajdonosával, Durucz Attila parképítő és kertfenntartó technikussal beszélgettünk.
Kedves Érdeklődő, jó lett volna látni egy képet a fáról is, mert így nem látom, hogy hogyan terjed a betegség. illetve van-e kártevő vagy csak kórokozó. Hajtásvégi levelek barnulnak vagy mindegyik? Levélbolha, hajtáshervasztó darázs és nagyon kis valószínűságben tűzelhalás is lehet. Ha a hajáton van, akkor kérem, nézze meg közelről a hervadó hajtásokat: amennyiben kb. a "görbületnél" apró, tűszúrásnyi pontokat talál, melyek jellegzetesen, sprirálvonalban helyezkednek el, akkor ez a hajtáshervasztó darázs kárképe. Ijesztő tüneteket okoz, de nincs jelentősége, a fa egészére semmilyen veszélyt nem jelent, még ha több ilyen hajtást talál is. Metssze le ezeket a hajtásvégeket (a metszfelületnél ép részig), majd semmisítse meg őket. E kártevő ellen külön permetezés nem indokolt. A körte levélbolha (Psylla sp.) a leveleket a sejtnedvek szívogatásával károsítja. A levélbolha váladéka (ragadós mézharmat) a leveleket és a termést is befedi, ezen fekete korompenész képződik. A körte levélbolha károsításának eredményeként satnyulnak a levelek. A károsítást megakadályozhatjuk a körtefa növekedésének korlátozásával, ha csak mérsékelten öntözzük és trágyázzuk a fát. A virágzást megelőző kétszeri olajos (pl. vazelinolaj) permetezéssel késleltethetjük a kártevők tojásrakási ciklusát.A körtelevélbolha ellen bő lével permetezünk és a permetlébe a Dimilinen(a novaluron hatóanyagú Rimon is nagyon jó vagy a Mospilan ) kívül parafinolajat (1% koncentrációban) öntünk,de ha az nincs megteszi a mosogatószer is.Biztos a siker,én már többször kipróbáltam. A tűzelhalást (Erwinia amylovora) baktérium okozza. A károsított szövetek először vizenyősek lesznek, majd gyorsan elszáradnak végül pedig megfeketednek (ezért nevezik tűzelhalásnak - na meg azért, mert a fertőzés úgy terjed, mint a futótűz). A fertőzési ponttól kezdve a betegség az ágban egyre mélyebbre hatol. Ha egyszer megfertőződik a fa, azonnal le kell vágni a beteg ágakat és el kell égetni. 20 cm-rel a beteg hajtásrész alatt kell visszavágni a hajtásokat. Permetező szerekkel nem tudjuk megakadályozni a betegség tovább terjedését az ágakban. Vegyi védekezésre a rügypattanás előtti, réztartalmú szerekkel történő permetezés javasolható.
Kedves Edit, ha jó látom, akkor kecskerágója van, ami eléggé pajzstetves. A kecskerágó pajzstetű ellen így tud védekezni: A kecskerágó-pajzstetű ellen a bokor fás részeit és leveleit is kezelni kell, rovarölő szeres permetezéssel, de előtte metssze vissza a bokrot, amennyire lehetséges. A levágott részeket semmisítse meg (égesse el). A megmaradt ágakat, vesszőket kefével dörzsölje le, majd erős vízsugárral verje le. A permetezésre elsősorban felszívódó szerek alkalmasak: a szabadforgalmú szerek közül az Actara. 2-3 alkalommal permetezze a bokrot 8-10 napos időközzel. A pajzstetű hím egyedei hosszúkásak, fehéres színűek, a nőstények szélesebbek és barnás színűek. A lehullott, fertőzött leveleket gyűjtse össze, a már nem élő növényi részeket a kártevők elhagyják.Tapasztalatok szerint a kecskerágón kívül más fás növényeket is megfertőzhet, ezért érdemes a szomszédos fákat, bokrokat is egyszer lepermetezni, valamint a későbbiekben figyelni.
Üdvözlöm László! Javaslom, mindenképp ültesse akár egy hétköznapi virágcserépbe tavaszig, most ne bolygassa a gyökérzetet csak helyezze át egy nagyobb edénybe és friss virágföldbe. Márciusi átültetésnél kell csak gyökérzetet metszeni, de arra majd visszatérünk az aktuális munkáknál, jelen esetben a cél, hogy túlélje a telet és kellő kondícióba hozzuk a gyökérzetet. Tápoldatozásra hétköznapi levéldísznövény tápoldat megfelelő, télen 2-3 hetente egyszer kell az öntözővízbe keverni. A levélhullás egy természetes folyamat, ami a helyváltoztatás miatt lépett fel, 3-4 hét múlva ismét szép koronát fog nevelni. Huzatnak semmiképp ne tegye ki, valamint a fénymennyiségre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni amiről itt olvashat részletesen: http://www.hirthbonsai.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=65&Itemid=93 Áztatásos módszert javaslok az öntözésnél az itt látható módon: http://www.hirthbonsai.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=64&Itemid=92 Üdvözlettel: Hirth János
Kedves Jutka! A növény neve jégvirág (Euphorbia marginata). Ez egy Észak-Amerikából származó, 60-70 cm magas, jó szárazságtűrő levéldísznövény. Üdvözlettel: Mezős Balázs
Kedves Mariann! Sajnos ezt kivédeni nem igazán lehet. Annyit tehet, hogy megerősíti növényét, hogy ellenállóbb legyen. Metszés és megfelelő tápoldatozás. Metszését a szőlőéhez hasonlóan végezzük. Metszeni tél végén, vagy nyár végén ajánlatos, amikor a vízfelvétele alacsony. Ernyő alakra metszve hasznosítja legjobban a fényt. Az első évben egy főhajtást hagyjunk meg, így eléri a támrendszer tetejét. A második évben koncentráljunk az oldalhajtásokra. Napos, meleg helyre, üde, jó vízgazdálkodású, humuszban gazdag, savanyú talajba való. Meghálálja, ha talajába marhatrágyát, komposztot keverünk. Április, május, júniusban műtrágyázhatjuk (N-P-K 15-15-15). Öntözést kíván. Miután mészkerülő, legjobb, ha lágy vízzel, esővízzel öntözzük. A szélárnyékos fekvés létfontosságú a számára. Fagytűrő képessége (−25 °C – −30 °C-ig) kiváló, mégis ajánlatos szélárnyékos helyre telepíteni, mert szeles helyen, főleg az érési időszakban, a gyümölcsök sérülnek. Ha lúgos a talaj, akkor tőzeggel, marhatrágyával, fakéreggel, faforgáccsal, esetleg komposzttal dúsított talajú, kissé magasított ágyásba ültessük. A talaj savanyítása kénporral, alumínium-szulfáttal vagy savanyító hatású műtrágyákkal is megoldható.