1601. Hogyan szaporítsunk tündérrózsát a kerti tavunkba?
A pincében, garázsban teleltetett tündérrózsákat április végén, május elején helyezhetjük vissza a tóba. A kosarukat kinőtt egyedeket májusban tőosztással szaporíthatjuk.
A pincében, garázsban teleltetett tündérrózsákat április végén, május elején helyezhetjük vissza a tóba. A kosarukat kinőtt egyedeket májusban tőosztással szaporíthatjuk.
Az első meleg napsugarak, a hosszabb nappalok hatására a kerti tóban is megélénkül az élet. Most kell előkészítenünk a tavunkat, hogy egész nyáron át élvezhessük a szépségét. Először vágjuk vissza a tóparti és a mocsári (lápi) növények elhalt lombját, szárát, hogy helyet készítsünk a az új hajtásoknak, és csökkentsük a vízben bomlásnak induló szerves anyagok mennyiségét...
Dolgunk nem könnyű, ha igazi kertről akarunk írni. Mindenkinek más és más egy kert, a fejében elképzel valamit. Akinek nincs, álmodozik róla, akinek van, mást szeretne, vagy máshogy. Célunk: egy nem túl nagy, nem túl lejtős, viszonylag egyöntetű és könnyen kezelhető kert kialakítása, amit inkább használatra találunk ki elsősorban, másodsorban szépségéért tartunk.
Hogyan főzzük meg a sonkát? A sonkát főzés előtt áztassuk hideg vízbe 1-2 órára, így a só nagy része kiázik belőle. Mossuk le, majd hideg vízbe tegyük fel főni, úgy, hogy a víz ellepje. A vízbe tegyünk zöldségeket, ízlés szerint fokhagymát, vöröshagymát, borsot és babérlevelet. Lassú tűzön főzzük, legalább 3 órán át. A sonka kész, ha a hús könnyen leválik a csontról. A kötözött sonkát hústű próbával ellenőrizhetjük. A sonkát hagyjuk a levében kihűlni. Ezután tegyük át egy tálra, fedjük le és tartsuk hűtőben.
Végre megjött a tavasz, és elkezdődhetnek a kerti munkák. Jól jönnek a tuti tippek és a hasznos ötletek, ezért minden hónapban bemutatunk egy szakembert, aki profi tanácsaival és munkájával a segítségünkre lehet! Márciusban a népszerű Durucz kert tulajdonosával, Durucz Attila parképítő és kertfenntartó technikussal beszélgettünk.
A jelenség a növénynek nem káros. Sok sikert a továbbneveléséhez!
Tisztelt Kertbarát! A képeken a peronoszpóra betegség kezdeti (sárgulás) és végső (barnulás) stádiuma látható. A bor és csemegeszőlő peronoszpórája megtámadja a dísznövényként használt vadszőlőt (Parthenocissus) is. Az ide csapadékos párás meleg nyár sajnos kedvezett ennek a betegségnek és ezért a szőlőtermesztők is sokat védték permetezéssel a szőlőiket. Ezt a vadszőlőt a borszőlőhöz hasonlóan a következő gombaölő szerekkel lehet megvédeni: Bordói lé, Dithane M-45, Rézoxiklorid 50WP, Vitra Rézhidroxid. Jó kertészkedést! Mezős Balázs kertészmérnök növényvédelmi szakmérnök www.aleonkert.hu
Kedves Érdeklődő! Sokakban felmerül a kérdés ilyenkor, hogy szenzációs vagy normális dolog, ha ősszel tavaszi virágokat látunk? Milyen időjárási és biológiai okokból nyílik novemberben az ibolya? A sajtóban és a hétköznapi emberek tapasztalatai közt is fel-feltűnik minden ősszel az egyébként tavaszi növények októberi, novemberi virágzásáról szóló „szenzációs” hír, manapság bulvár oldalról egyre inkább a globális felmelegedést, az időjárás összezavarodását megerősítő eseményként. Gyerekkoromban, ami több évtizeddel ezelőtt volt, egy ibolyával benőtt domboldal közelében laktunk, tavasszal lila volt a domb, de nem volt olyan ősz, hogy legalább egy-egy csokorral ne szedtem volna belőle a nagymamámnak. A jelenség, ha nem is kimondottan gyakori, de semmiképp sem számít különlegességnek! Aki napi kapcsolatban él a természettel, annak majdnem hétköznapi esemény decemberben aranyvessző virágaira hulló havat csodálni, novemberben ibolyát látni, októberben orgonát szagolni. Kétségkívül vannak olyan őszi időjárási helyzetek, amikor többfelé láthatunk tavaszi virágokat, s ilyenkor kerülnek elő a „szenzációs képek” a sajtóban. Növényeink itt, a mérsékelt égövön a következő körülmények hatására kezdenek virágzásba:- virágzás előtti hidegebb, esetleg különösen csapadékszegény időszak- nappalok megfelelő hossza A tavaszi virágzást hosszabb, hideg időszak előzi meg (tél), amikor az évelő növények pihennek, teljesen minimálisra csökkentik életfunkcióikat, nedvkeringésüket, megelőzve ezzel azt, hogy a hideg miatt szöveteik károsodjanak (a víz fagyása során szétroncsolja a sejtfalakat, vékony szöveteket). Ilyenkor nem is tudnak a talajból nedvességet felvenni, hisz a víz ott is meg van fagyva. Mélyebb gyökerű fák persze képesek, de csak nagyon mérsékelt mennyiségben, hiszen hiányzik a nedvkeringést elindító lombozat. (A talajban lévő vízre kifejtett szívóhatást többek közt az segíti elő, hogy a növények a leveleiken keresztül vizet párologtatnak el.)
Kedves Örsi G! Látatlanban ezt nagyon nehéz megmondani. Mivel a nyár nagyon csapadékos volt (és jelenleg is az az idő) ezért elképzelhető, hogy lisztharmat megtámadta a növényt, amire ilyen időjárási viszonyok között hajlamosak. A termés a virágból lesz, ezért lehet hogy esetleg valami fizikai behatás érte-letörött a virág, de a meztelen csigák is szeretik. Én valami virágzás utáni gomba betegségre (lisztharmat) gyanakszom.
Tisztelt Kertbarát! A képen a Medinillan a kálium hiány tünetei fedezhetők fel az idősebb alsó leveleken a levélhegye irányából klorotikus tünet mutatkozik a levélnyél irányában. A növényt érdemes lenne egy nagyobb cserépbe tápanyag dús talajba átültetni, valamint Fitohorm 39 K kálium túlsúlyos tápoldattal megöntözni. Jó kertészkedést! Mezős Balázs kertészmérnök növényvédelmi szakmérnök www.aleonkert.hu